Hidegvölgy

 

 

 

 Hidegvölgy Esztergom külterületi határrésze. Sashegy, Galagonyás és a Kőalja dűlők között terül el. Nevét feltehetőleg azért kapta mert északi fekvésű fagyzugos hely, valamint megfigyelhető hogy reggel a felkelő nap a Hegymegekben felmelegíti a levegőt és a hidegebb levegő ebbe a völgybe szorul le. Ezt a jelenséget leginkább tavasszal és ősszel lehet tapasztalni.

 

Területe 125733 m2, ebből erdősült terület 57820 m2. Önkormányzati tulajdonban 37097 m2 található. Hidegvölgy területén 1147 méternyi közút található melyből mintegy 590 méter földút valamint 320 méter murvázott, a maradék utak növényzettel benőve járhatatlanok. A Hegymegek felé vezető út a XVIII. század elején is mélyútként került említésre a város közgyűlési jegyzőkönyveiben. Tulajdonképp azt kevesen tudják hogy ez is a ma is Mélyútként szereplő közút része volt eredetileg. Ma Hidegvölgyi út nevet viseli, ezt a nevet én adtam neki.

 

A területen viszonylag kevés művelt telek található de az elmúlt években érezhető ebben a kérdésben pozitív elmozdulás a határ többi részéhez hasonlóan. A műveletlen területek jó része spontán erdősült terület. A Sashegyre vezető, Köves út néven nevezett út tetején jelentős mennyiségű kommunális hulladék található melyet feltehetően a területen élő lumpen életvitelt folytató személyek helyeztek el. Az illegális hulladéklerakás egész Hidegvölgy területén probléma, gyakran kirándulók dobják el kiürült ásványvizes flakonjaikat, alkoholos flakonjaikat illetve sörös és energiaitalos dobozaikat. Ez egyébként a város szinte minden forgalmasabb külterületi útjaira igaz. A hulladéklerakás részben megelőzhető lenne a telektulajdonosok összefogásával de ez a fajta közösségi összetartás nem mindig működik.

 

A területen az 1960-as szövetkezetesítés előtt jellemzően szőlőművelés folyt a XVIII. század eleje óta de valószínűleg a török hódoltságot megelőző időkben is feltehetőleg eredetileg Kovácsi település részeként.

 

Hidegvölgyet a Galagonyási dűlőtől az említett avar kori sáncrendszer egy hosszú szakasza választja el. Ez a sánc a Kőalja dűlőben is folytatótig egészen a Kis Szémon csúcsáig.

 

A XX. század első felében itt állt Dr Kubovich Ignác esztergomi ügyvéd tanyája melyet azóta is ezen a néven ismernek a helybeliek. Az épületek a II. világháború során harcok helyszínévé váltak és ennek következtében súlyos károkat szenvedtek, melyeket a háború után sem javítottak ki ugyanis a tulajdonos 1942-ben elhunyt. Az épületek teteje az 1966-os légi felvételeken még láthatóak, az ezt követő időszakban kerület lebontásra. Jelenleg állami tulajdon. Dr Kubovich Ignác Esztergomban született 1881-ben. Középiskolai tanulmányait a városi Bencés főgimnáziumban végezte, majd nagybátyja Kubovich Ignác (1858-1942) zirci uradalmi kasznár javaslatára jogi pályára lépett. Ügyvédi vizsgát 1913-ban tett majd ugyanez évtől Veszprémben királyi törvényszéki jegyző. Az I. világháború során a 14. honvéd gyalogezreddel az orosz fronton szolgál főhadnagyként. A háború után ismét Veszprémben folytatja munkáját ahol 1921-ben mint törvényszéki titkár lemond állásáról és hazatér Esztergomba ahol ügyvédi irodát nyit. 1925 és 1941 között építi fel a mai Kubovich tanyát illetve a környéken ehhez kapcsolódva, a családi örökségként meglevő földterületei mellé jelentős földterületet vásárol az Öregkúria, Őrhegyalja, Kőalja, Hidegvölgy, Hegymeg, Hadzsi, Hármaskút, Kerek berek és Világoshegy dűlőkben 9161 Pengő és 14500000 Korona értékben. A birtok teljes nagysága 1940-ben 30 hektár azaz mintegy 52 katasztrális hold.

 

 

 

 

 

Hidegvölgy egyik kedvelt turisztikai célpontja, pihenőhelye a Csurgó kút melynek házát nem tudni mikor építették ki de már 1701-ben említik. Ekkoriban az Orbán kápolnáig terjedő határrész is Csurgókúti (Zurgukuter Gebirg) szőlőhegyként szerepel. Adatok vannak arról hogy 1725-ben javítják Turóczy János és Quarius György hegybíró irányításával. A házban található 1753-as évszám egy akkori javítás évszáma melyet a város végeztetett el Szilcz József, a város akkori bírájának vezetésével. A felújítás 82 forintba került mely a következő kiadásokból tevődött össze: 20 napi napszám 4 forint, kőműves mester díja 47 forint és 25 dénár, kőfaragó díja 17 forint és 90 dénár, ács munkadíja 11 forint és 10 dénár, harangöntőnek a szükséges csövekért 2 forint. Ácsmunkát 1732-ből is említenek egy Kiskúrián levő forrás javítása kapcsán...talán a Cigánykút lehetett. A Csurgó kút a mai formáját 1936-ban nyerte el amikor a Magyar Turista Egyesület felújította fennálásuk 25 éves évfordulójára. Ebből az alkalomból 1936 szeptember 13.-án kútfelavatási ünnepséget tartottak, majd utána felmentek a Vaskapuba ahol litánia a Turista Dalárda közreműködésével majd társasvacsora zárta az ünnepnapot ahol borjúpörkölt krumplival vagy galuskával volt az ünnepi vacsora. A vacsorára Kemény Miklósnál lehetett jelentkezni a városházán. A falazatban található egy 38X49 cm-es, fejjel lefelé befalazott kő 1796-os vésettel mely egy akkori felújítás emlékét őrzi. A legutolsó felújítás 2011-ben történt az Európai Borlovagrend jóvoltából melyet egy fából készült tábla tanúsít. A forráshoz vezető híd illetve a hozzá kapcsolódó kerítés cseréjét valamint a forrás fölötti lépcsők felújítását 2021 júliusában a Pilisi Parkerdő végeztette el. A forrásnak mindig is volt szakrális jelentősége. Ma is három darab papírból készült szentkép található a forrásházban valamint a forrás közelében található egy képoszlop mely egy, a forrásházon korábban található festményt pótol mely néhány éve eltűnt.

 

A Csurgókút 2021 nyarán kiszáradt. Az alábbi képen a máskor vasajtóval elzárt forrásház belseje látható.

 

 

 

 

 

A jelenlegi képoszlopot 2016-ban állították. Az angyali üdvözletet ábrázoló kép Szakmáry Piroska alkotása míg a képet tartó oszlopot Erdős Péter készítette. Ő a Pilisi Parkerdő nyugalmazott erdészetvezetője. Az oszlop anyagát a Visegrádi erdészet biztosította az alkotónak míg a kész oszlopot a Pilismaróti erdészet helyezte el a forrásnál. A képoszlopot 2016 pünkösd hétfőjén szentelte fel Dr Székely János püspök a Szent Orbán kápolnánál tartott mise után.

 

Egy másik szakrális kisemlék is található kicsit feljebb, már a Sashegy erdeinek szélén egy útszéli fára erősítve mely szintén 2016-ban készült és feltehetőleg a világháborúban a környéken harcoló honvédek emlékére helyezte el ismeretlen alkotója. Mentsd meg nemezetünk felirattal mely talán a 2015-ben megindult népvándorlásra is utal.

 

 

 

 

 

A Csurgókút és az Angyali üdvözlet képoszlop.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Kubovich tanya napjainkban.

Oldal: Hidegvölgy
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat