Baranyai, Cziglényi, Mészáros és kisrét
E terület a Szarvashegyi földek, az Ispita hegy és a Kis Látóhegy között helyezkedik el. A Baranyai Cziglényi és kisrét 66794 m2 míg a Mészáros rét területe 12391 m2.
Önkormányzati tulajdonú föld a Mészáros réten található 653 m2. A terület jelentős része kaszálóként van használva, a kisréten pedig egy jelentős méretű lakóház található.
A területek elnevezése 19-19. századi tulajdonosaikra utal. A Diósvölgyi folyó az Ispita hegy és a Sós, Cziglényi és Baranyai rétek között folyik el és éri el a Dobogókői utat. Utána az Első réteken áthaladva elvileg eléri a Szent János patakot. A területen levő utak hossza 1785 méter, jól járhatóak.
Mivel a környező területen különféle korok régészati leletei megtalálhatóak így ezen terület is ősidők óta ember által használt táj, melynek szépsége figyelemre méltó.
A terület fontos szerepet játszott Esztergom 1595-ös ostroma idején ugyanis az Esztergomot felmenteni igyekvő török sereg tábora a Cziglényi réten helyezkedett el. Innen indult az a támadás melynek célja Esztergom felmentése volt. Szinánpasazáde Mehmed szerdár vezetésével az Óbudánál gyülekező csapatok július 23.-án indultak el. A sereg létszámát korabeli források 15-16 ezer főre teszik. A sereg augusztus 1.-én érkezett meg a mai Cziglényi rétre ahol berendezte táborát. Az első összecsapásra augusztus 2.-án került sor amelyben Pálffy Miklós 800 magyar lovassal valamint Georg Friedrich von Hohenlohe 900 nyugati lovassal vett részt. A török futást színlelve, maga után csalva a nyugati lovasságot, csapdába ejtve azt jelentős veszteséget okozott Hohenlohe csapatainak.
Augusztus 3.-án a törökök újabb támadást indítottak ezúttal a Strázsahegy en levő keresztény erőd ellen. A törökök ezen támadását visszaverték.
A döntő csatára augusztus 4.-én került sor. A török két részre osztotta a seregét. Az egyik seregtest Oszmán győri pasa 4600 valamint Lala Mehmed anatóliai serege 4000 fővel a Vaskaput megkerülve Szentgyörgymező irányából támadott a vár irányába. A másik seregtest a szerdár vezetésével a Cziglényi réten levő táborból a mai Dobogókői út mentén a város illetve a Szentkirályon levő keresztény tábor irányába intézett támadást. Mansfeld Károly csapatait a tábor illetve a város közötti sík területen, a mai Laposi dűlő területén állította fel. ( jelenleg az ipari park területe)
A harc délután 4 óra körül kezdődött meg. Az északi irányból támadó török sereg gyalogsága szinte teljesen megsemmisült, maga Oszmán pasa is elesett. Mehmed anatóliai beglerbég 3000 lovassal bejutott a várba.
A másik sereg Szinánpasazáde Mehmed vezetésével szintén kudarcot vallott. A lovasság visszahúzódott Buda irányába míg a gyalogság a környező hegyekbe húzódott vissza ahol súlyos harcok során felmorzsolódott. Egykorú források 4-5000 halottról számolnak be. A Borzhegy tetején az 1880-as években kerültek elő tömegsírok ebből az időszakból. Fogságba esett jelentős számú török katona, köztük Mahmúd aleppói pasa is. A győztes keresztény seregek elfoglalták a Cziglényiben található török tábort is ahol jelentős zsákmányt szereztek. Ágyúkat, lovakat, sátrakat, jelentős mennyiságű lőszert és egyéb hadianyagot. Az egykori ütközet helyszínén készült kisfilm megtalálható az EGOM-HISTORY című Youtube csatornámon Egy törökkori ütközet helyszínén címmel.
Egy későbbi hadisemény is kapcsolódik e tájhoz. 1945 januárjában a közeli Erdélyi völgyéből indult a Konrád II hadművelet keretében Budapest irányába a német felmentési kísérlet Herbert Otto Gille vezetése alatt.
Cziglényi rét, az egykori török tábor helye.
Az 1595-ös felmentési kísérlet hadműveleteinek vázlatrajza.
Az 1595 augusztus 3.-i Strázsahegy elfoglalását célzó ütközet korabeli metszeten.
Mansfeld Károly
Pálffy Miklós