Hol volt vagy nem volt Buda?

 

Ez a témakör a magyar történelem egyik legérdekesebb kérdése. Attila király városának helye és hogy azonos e Buda városával?

Nos, honnan ered Attila városának Budával való azonosítása? Anonymus Gesta Hungarorumában illetve Kálti Márk Képes krónikájában szerepel erre nézve információ. Lássuk mit is írnak erről. Anonymus leírja Magyarország Árpád által történt visszafoglalását, ennek során a mai Dunántúlra történő átkelés leírása az ami itt érdekes. Amikor Árpád a Megyeri réven átkelt akkor megszállta a területet a felhévizekig. Majd amikor a rómaiak elmenekültek, másnap bevonult Attila városába amit Anonymus következetesen Budával azonosít. 

Kálti Márk ugyenezt mondja de nála szerepel az indoklás is hogy miért azonos Buda Attila városával. Erről a következőket írja. Amikor Attila nyugaton harcolt, addig öccse Buda akit a birodalom keleti felének kormányzásával bízott meg, magához ragadta a hatalmat és Attila városát önmagáról Budának nevezte el. Majd amikor Attila hazatért a hadjáratból kivégezte ezért öccsét. Viszont a magyarok nem voltak hajlandóak Attila városát Attila városának nevezni, hanem Budának nevezték azt.

Most nézzük Kézai Simon krónikáját. Ő a fentiekkel ellentétben a mai Dunántúl visszafoglalását egy picit másképp meséli el. Az eltérés minimális de annál lényegesebb. Ő a következőket mondja erről az eseményről. A magyarok átkeltek Pestnél és Szobnál. Szobnál találtak egy nagy várat melyet Szvatopluk katonáinak elmenekülését követően elfoglalnak. Itt történik a krónika szerint Marót halála.

Figyeljük meg a részleteket. Mindketten ugynazt írják le de lényeges a különbség. Kézai konkrétan leírja hogy Szobbal szemben a mai Pilismarót térségében volt az a vár amiről Anonymus is említi hogy másnap bevonultak. Csak Anonymus nem fejtette ki a valóság minden szeletét. Itt említeném meg hogy Magyarország avarkornak mondott időszaka alatt szintén ebben a térségben volt a kagáni székhely nyilván Attila hagyományait követve. Itt az oldalon ezt a kérdést többször tárgyalom így most itt részletesen nem fejtem ki ezt az időszakot.

Nézzünk meg egyéb más forrásokat is. Például későbbi térképeket, itt is megfigyelhető a kettősség. Egyik térkép Attila városát a mai Óbuda helyén jelöli vagy annak közelében, míg más térképek Esztergom és Visegrád között. Bonfini is Marótot jelöli meg Sicambriaként. Török források is említést tesznek egy nagy városról Pilismarót táján melyet ők pusztítanak el, a lakosságot kivégezve. Ez a kettősség napjainkig megfigyelhető.

Most akkor vizsgáljuk meg a kérdést, mi lehet az oka ennek a kettősségnek. Egy kis forráskritika következik.

Kezdjük Anonymusszal. Pontosan a mai napig nincs konszenzus azzal kapcsolatban hogy ő melyik Béla király jegyzője volt. Általánosan III. Béla jegyzőjének tartják de legalább ugyanannyi érv szól IV. Béla mellett is. Feltételezik hogy a fennmaradt Gesta Hungarorum az eredeti mű töredéke csak. Egyébként ő ezt a művet egy bizonyos N. nevű személy kifejezett felkérésre írta akivel iskolatársak voltak. 

Kálti Márk Képes krónikájáról azt tartják hogy Anonymus műve alapján íródott így e két művet egymással összekapcsolva értelmezhetjük. 

Kézai mint láttuk mást írt mint a fenti két krónikás.

 

Tehát vonjunk következtetést a fenti tényekből. Ha Anonymus IV. Béla jegyzője volt akkor nagyon is elképzelhető hogy a mű megírására való felkérés politikai célzattal történt. Ugye IV. Béla áthelyezte uralkodói székhelyét Budára ahol megkezdte a mai Buda várának területén az építkezést melyet végül az Anjou uralkodók fejeznek be. Ha III. Béla jegyzője volt akkor is áll ez a magyarázat, ugyanis a székhely Budára történő helyezése Imre király idejében is felvetődött olyannyira hogy ő  Esztergom várát az érseknek adományozta 1198-ban. Nagyon is elképzelhető hogy e lépés sokaknak érdeksérelemmel járt így belpolitikai viharokat kavart, így meg kellett magyarázni miért is került Budára a székhely. Erre keresve sem lehetett jobb indokot találni mint azt hogy Buda volt Attila székhelye is. Egyedül Anonymusnál szerepel Árpád temetése. Ezzel kapcsolatban nem lehet véletlen hogy a mai napig nem került elő Árpád sírja, dacára annak hogy lassan 300 éve keresik Budán és környékén. Kálti Márk magyarázata arra hogy miért lett Attila városából Buda, hát fogalmazzunk finoman nem életszerű. Felettébb valószínűtlen hogy egy világbirodalom uralkodójának parancsát mindenki betartja csak pont a saját népe nem. Nem elképzelhetetlen hogy Buda valóban fellázadt Attila ellen de nagyjából idáig tart a történet életszerű része. Buda vára valószínűleg Buda székhelye lehetett míg Attila városa Pilismarót környékén Attila székhelye. Egyébként a krónikák egybehangzóan állítják hogy Attila a Duna mellett állított székhelyet magának. Források szólnak arról is hogy ez a római város melyet felújíttatott Herculia volt.

 Egy kis kitérő: Egy érdekes cikk jelent meg az interneten az Országút.com című oldalon 2021 10. 27.-én A Sibrik domb történetei címmel. Ebben Buzás Gergely a következőképp jellemzi a Sibrik dombot Visegrádon: A Sibrik domb a VIII. században felértékelődött, az Avar Birodalom felbomlásának időszakában jelentek meg a térségben a szlávok. " Feltehetően hatalmi központtá, azaz egy kisebb fejedelem székhelyévé lett ebben a korszakban a visegrádi római erőd. Ennek nyomaira már a feltárások kezdetekor rábukkantunk: ebből a korból egy két helyiségre osztott palotát azonosítottunk, mellette egy cölöpszerkezetes építménnyel, illetve a cölöpsor alapárkával, ami esetleg kerítés lehetett. A palotaként használt épület talán egy római kori épület felújítása volt. Egy míves sarkanytyú és az import díszkerámia is segített a leletegyüttest a magyar honfoglalás előtti évszázadra datálni."

Itt utalnék Kézai Simon krónikájának azon részére ahol a Szobi réven történő átkelést követő eseményeket meséli el. 

 

De térjünk vissza a megkezdett gondolatmenethez. Aztán a későbbi évszázadokban ez a kettősség mindig jelen volt, különböző szerzők írtak erről a témáról. A 18-19. században a hivatalos oldal Anonymus nyomán minden igyekezettel próbálta megmagyarázni hogy Aquincum azonos Attila városával. Egyébként a hivatalos oldal ma is ezt preferálja. Így elérkeztünk a közelmúlt évtizedeibe. Ekkor két alternatív elmélet látott napvilágot. Az egyik Sashegyi Sándor Pomáz elmélete amely ebből a szempontból zsákutcának bizonyult. A másik noszlopi Németh Péter Pilismarót elmélete amely egyáltalán nem biztos hogy csak elmélet. Ők az 1940-es 50-es években folytatták kutatásaikat. A következőkben ez egy fontos momentum lesz. Sashegyi munkás családból származó gyári munkás volt, míg Németh Péter egy nemesi földbirtokos család gyermeként látta meg a napvilágot. Ő újságíróként dolgozott a világháború alatt az Esti újságnál illetve az Új magyarság című lapoknál. Ezek nem kimondottan baloldali liberális lapok voltak. Németh Péternek így az 1950-es 60-as években nyilván esélye sem volt elfogadtatni elméletét még úgy sem hogy nyilván panelszövegként bele szerkesztette művébe azt a máig élő toposzt miszerint a gonosz Habsburgok pusztították el Attila városát. Holott maga Németh Péter cáfolja ezt meg a török források megemlítésével. Németh Péterrel szemben Sashegyi még múzeumi állást is kapott nyugdíjas éveiben. Egyébként Sashegyi volt az aki az Ősbuda kifejezést bevezette a köztudatba, ezzel akaratán kívül tovább kavarta az amúgy is egyre bonyolultabb témakört.

Ezt a témakört mindenki Ősbuda kutatásnak mondja holott ez nem az. Attila városát keressük de az nem azonos sem Budával, sem Óbudával, sem Ősbudával. Buda a mai Budapest területén van, ott egyébként vita tárgyát képezheti hogy Óbuda pontosan hol is helyezkedett el de ez Attila városára nézve lényegtelen kérdés.

Ezzel elérkeztünk napjainkig amikor Sashegyi és noszlopi Németh Péter nyomdokain számtalan amatőr kutató indult el. Igen gyakran ennek nyomán elég vad teóriákat hangoztatva mindenféle történelmileg hiteles alap nélkül.

 

Bennem egyébként nagyvonalakban elmondva a következő kép alakult ki ezzel a témával kapcsolatban.

Egy picit kitérve Szikambria kérdésére is. Van ezzel kapcsolatban egy nagyon érdekes és értékes forrás. Nevezetesen a francia krónikás irodalom. Röviden arról szólnak ezek a krónikák hogy Galliából kiindulva egy népcsoport eljutott Kisázsiába és megalapította Tróját. Egyébként történelmi tény hogy éltek kelta népek Kisázsiában, ők a Bibliában is szereplő galaták. Majd Trója bukása után az onnan menekülők megalapítják a mai Magyarország területén Szikambriát nagyjából Kr.e.: 1200 körül. Ez a korszak egyébként az urnamezős kultúrának nevezett régészeti korszak. Majd Szikambriát Szkítiából kiindulva elfoglalja Marcomirus király Kr.e. 480 körül. Majd tőlük a kelták foglalják vissza Kr.e. 400 körül.

A keltáknak a Pilisben két hatalmi központjuk alakul ki, Esztergom az azalok székhelye, míg Aquincum az eraviszkuszoké. Esztergomban és a Dunakanyar több pontján jelentős erődített településeik és váraik nyomát lehet felfedezni a mai napig, ezeket egyébként az avarok is használják és kibővítik. Így alakult ki a mai napig látható kiterjedt sáncrendszer Esztergom fölött a hegyekben. De lehet hasonlókat látni az egykori Bitóc település fölött is. Tehát ezen kelta telepek folyamatosan lakottak a török korig szinte. Az azalok illír-kelta népesség. Egyes elgondolások szerint Kr.u. 1. században telepítették őket a Duna mellé a Boi-Dák háború következtében. Másik elképzelés szerint hamarabb itt voltak, akár a keltákat megelőző őslakosai is lehettek e tájnak. Ez azt jelentené hogy a Dunakanyar volt a legrégebbi hatalmi központja a Pilisnek.

Majd a rómaiak uralmukat kiterjesztik Pannóniára Krisztus születése táján. Ők a Dunakanyarban jelentős erődítményeket emelnek. Esztergom és környéke a római korban sem veszít jelentőségéből.

A római uralmat Attila és a hunok uralma váltja. Ő Herculia római várost választja székhelyének. Castra ad Herculem azaz Pilismarótot.

Ezután az avarok és Baján kagán rendezi be székhelyét a térségben Bajon településen. Az avar hatalom hanyatlását követően szláv fejedelmi központ létesül Visegrádon a Sibrik dombi római erődben.

Elérkezve Árpád honvisszafoglaló harcaihoz, Kézai elmeséli krónikájában a Dunakanyarban történt eseményeket. Ettól az időtől fogva Esztergom, Dömös, Visegrád a királyi székhely. Visegrád Pilis vármegye székhelye is. Az ispáni székhely a Sibrik dombon levő erődítmény.

Tehát egyértelmű hogy a Pilis ősi hatalmi központja a Dunakanyar, feltételezhető hogy ez a terület amely a francia krónikákban Szikambriaként szerepel. Buda csak IV. Béla korától válik fokozatosan hatalmi központtá. 

Tehát ez egy többrétegű, sok évszázados történet. Ideje lenne végre az igazságot kibontani a rárakódott fals információk rétegei alól.  

Fenti írásom gondolatébresztőként ennek egyik kísérlete. 

 

Oldal: Hol volt vagy nem volt Buda?
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat