Borzhegy
Esztergom külterületi határrésze, határos a Malonyai, Diósvölgy és Ispita hegy határrészekkel.
Területe 171745 m2, az utak területe 4010 m2. A terület ősidők óta használatban van, sok régészeti lelet került elő az elmúlt 100 évben a különféle korokból. Megtalálhatóak az őskor, római kor leletei. Valamint a római kort követő időszakból az avarok erődítésének egy igen fontos pontja a területen. A középkorban valószínűleg Peszér falu területéhez tartozott. A török idők harcaiban Peszér falu elpusztult, a területen a XVII.-XVIII. század fordulóján szőlőtelepítésbe fogtak a várost újjáépítő polgárok. Ekkor a város közgyűlésének jegyzőkönyveiben Borhegy, 1723-ban Borzóhegy néven kerül említésre. A Borzhegy elnevezés nyilván az eredeti elnevezés torzulása folytán alakult ki. Nevének megfelelően a hegy lankáin teremtek Esztergom legjobb borai, a filoxéra megjelenéséig virágzó szőlőművelés folyt. A pusztítás után néhány évvel ismét betelepítésre került a terület szőlővel de korábbi termőterületeinek nagyságát már nem érte el. 1929-ben Borzhegy 20 katasztrális holdnyi területéből 7 hold volt csak szőlő.
A Tsz szervezés után a terület szőlőit és földjeit tovább művelték mivel e terület nem került a szövetkezet kezelésébe. Mára a szőlők megritkultak de még ma is találhatóak megművelt szőlők a hegyoldalakon. Bár egyre több telek lakóingatlanná alakult az elmúlt 10-20 évben.
Egy régi présház ( 9225/2 hrsz.) mellett található a Kiffer kereszt. Anyaga strázsahegyi kő. A korpusz a kereszt anyagával egybefaragva. Mivel bekerített magánterületen áll így méretet venni róla illetve a feliratáról fényképet készíteni nem állt módomban. A telek tulajdonosától azt az információt kaptam hogy 1883-ban újíttatta meg Kiffer Lőrinc. Az állíttató neve és az állítás ideje olvashatatlan. A Belvárosi plébánia Historia Domusában az 1824-es egyházlátogatási jegyzőkönyv említi ezt a keresztet. Eszerint Miedler Flórián állíttatta. Miedler Flórián pékmester 1760-ban költözött Bécsből Esztergomba, műhelye a mai IV Béla utcában volt melyet örökösei 1803-ban eladtak. Tehát a ma Kiffer keresztként ismert feszület 1760-1803 között állíttatott.
Kilátás a Borzhegy tetejéről a gyárakra.