Ispita hegy

 

 Az Ispita hegy Esztergom külterületi határrésze. Három egymástól jól elhatárolható részből áll. Kis Ispita, Erdélyi völgy és Nagy / Öreg / Ispita.

Kis Ispita hegy a Góré nevű dűlőtől az Erdélyi völgyig ér, területe 173974 m2. Erdélyi völgy a Kis illetve Nagy Ispita között elterülő völgy, e területhez tartozó földek kiterjedése 161243 m2. Nagy Ispita hegy az Erdélyi völgyétől a Diósvölgyi folyó medréig terjed, területe 343467 m2.

Összterülete: 678684 m2 tehát közel 68 hektár. Ebból nagyjából 6 hektár parlag és 11873 m2 az önkormányzati terület. A közutak közül a Nagy Ispitán a Diósvölgyi folyó melletti út növényzettel benőtt járhatatlan. Helyette magánterületen át vezet az út. A közutak hossza 1750 m, ebbe nem számoltam bele a Diósvölgyi út Ispita hegy melletti szakaszát.

Az Ispita hegy túlnyomó része kaszáló illetve legelő, a maradék része szőlő illetve gyümölcsös és kert. Lovakat, kecskéket legeltetnek a területen. Az Erdélyi völgye egy része parlag, valamint itt található a ma már nem használt városi dögkút is. Az Erdélyi völgyében néhányan életvitelszerűen élnek. A Diósvölgyi út Góré és Malonyai út közötti szakaszának (mintegy 500 méter) közművesítése és szilárd burkolattal történő ellátása évek óta tervben van bár megvalósulása több mint kétséges. A Diósvölgyi út Góré és a vályú közötti szakasza, tehát az Ispita hegy mellett futó teljes szakasz 1.32 km hosszú. Az Ispita hegy végén illetve a elején levő buszmegállók 2017 folyamán kerültek felújításra.

Az Ispita hegy mellett folyik el a Diósvölgyi folyó 790 méter hosszú szakasza. A folyó medrének mai nyomvonala 1752-ben került kialakításra amikor is a folyót a Szent János patakba vezették.

Az Erdélyi völgyet az 1850-es években Erdélyi Panna völgyeként emlegették. Csatai Szabó János végrendeletében is ezen a néven szerepel. Ez az elnevezés az akkori tulajdonos nevéből ered. Akkoriban a terület Erdélyi Anna tulajdona volt aki 1807 október 6.-án született Esztergomban Erdélyi Mihály és Kiss Klára gyermekeként. Tehát Csatai Szabó János kortársa volt, így nyilván ekkortól nevezik a területet Erdélyi völgyének. Az 1886-os kataszteri térképen már szerepel ez az elnevezés, a korábbi katonai felmérés térképein viszont nem. 

Az Ispita hegy régészeti lelőhelyekben gazdag, leginkább réz és bronzkori valamint római kori emlékek lelhetők fel. Az egykori gazdag római kori lelőhelyeket az elmúlt 20-30 évben fémkeresősök szinte teljesen lefosztották. Az itt előkerült leletek túlnyomó része nem került múzeumba. Feltehetőleg egy római villagazdaság és a hozzá tartozó temető állhatott a területen. Az Öreg Ispita hegy tetején szinte végig húzódó földsánc feltehetőleg avar kori, a középkorban Peszér és Kovácsi határát jelezték. A középkor folyamán Johannita lovagoknak is volt birtokuk a területen, majd a XVIII. század folyamán szőlőművelés folyt a hegyen. Az Ispita hegy elnevezése is ebből a korból ered amikor is az 1739-ben alapított városi ispotály földjévé válik. Tehát téves az az elképzelés hogy a terület neve középkori eredetű lenne és a Johanniták itteni birtokaihoz kötődne. Az ispotály a birtokát rendszeres bérbe adta, például 1750-ben Takács Mátyás városi gondnoknak 7 évre 40 forintért. Ebben az időben Faichtinger József volt az ispotály gondnoka. Ekkoriban a területet az ispotály földjének nevezték, 1756-ban az ispotály dombjaként említik amikor is a hegy melletti ma Dobogókői útnak nevezett út nyomvonalát 3 öl szélességben kijelölték. Erre azért volt szükség mert az Ispita hegy és a Téglaház közötti réteken a hutai,csévi és kesztölci lakosok tetszésük szerint szekereztek végig, ezzel kárt okozva a rétek tulajdonosainak.

A XIX. század 80-as éveiben fellépő filoxéra következtében a szőlő itt is kipusztult. Az 1890-es évektől megkezdődött a kipusztult ültetvények újratelepítése. 1929-re az Ispita hegy 97 katasztrális holdjából 79 holdon szőlők díszlettek. Így a szőlőművelés meghatározó volt a területen.

Az Erdélyi völgyében napjainban is állnak présházak pincékkel. Az Ispita hegy többi részén szórványosan található présházak és pincék mára elpusztultak. A XIX. század során időnként katonai hadgyakorlatok, menetgyakorlatok is előfordultak az Ispitán. A második világháború során harcok színhelye, az Erdélyi völgyből indult 1945 januárjában a Konrád II művelet keretében indított támadás Herbert Otto Gille vezetésével melynek célja a Budapest körüli ostromzár áttörése, ezzel a város védőinek felmentése. A világháború után a közeli szovjet lőtér miatt a hegy lőtér felőli részére nagy számú lövedék csapódott ezért lövészetek alkalmával a Dobogókői út le volt zárva. A gyalog közlekedőket a lövészet szüneteiben szovjet katonai teherautók szállították át a veszélyes szakaszon. Az 1960-ban végrehajtott Tsz szervezés során az Ispita hegy addigi tulajdonosaitól elvették földjeiket és az addigi szőlőművelés helyett szántóföldi művelés valósult meg.

Az Ispita hegyen áll a Diósvölgyi folyónál levő vályú közelében az ún. Szőgyimi kereszt. A keresztet Szőgyimi Jánosné vagy Szőgyimi ( Szölgyémi) János állíttatta 1811-ben vagy 17-ben Strázsahegyi mészkőből, a korpusz ugyanebből az anyagból faragva. A felirat nehezen olvasható, ami olvasható belőle a következő: Szőgyimi János (né) Isten 1811 (13 esetleg 17) dics.

Az anyakönyvekben Szőgyimi, Szőlgyémi illetve Kiss Szölgyémi alakban szerepel a család neve. Szőgyimi ( Szölgyémi ) Jánosné született Szóda Anna valamikor 1785- 90 táján születhetett, a család gyermekei az 1815-20-as években születtek. Szölgyémi János (1793-1831) sírja 1944-ben még megvolt a Belvárosi temetőben. Vértesi Zoárd: Az Esztergomi Belvárosi temető sírlámpái mellől című műve alapján sírkövén a következő sírfelirat szerepelt. Itt nyugszik Istenben a Szölgyémi János, kinek ipa s Attya vala Szóda János. Becsülte is ipát mint tulajdon attyát, hitvesét, gyermekét és a napasszonyát. Mely végett kesergik mindnyájan halálát s kívánnyák, nyerhesse Isten országát. Megholt házasságának 16., életének pedig 38. esztendejében, aug 2.-án 1831

 

Bélay-Hetves Köztéri alkotások című műben az 1813-as évszám szerepel mint a kereszt állításának éve. A kereszt felújításra szorul. Alapterülete: 68X68 cm. A talapzat teljes magassága 196 cm ebből az alsó vastagabb rész 52 cm. A talapzat vékonyabb középső részének méretei: 51.5X51.5 cm. A talapzat koszorúja : 76X84 cm. A talapzatot lezáró elem magassága : kb 55 cm. A kereszt magassága talapzat nélkül nagyjából 2.5 méter. Talapzattal együtt a teljes magassága nagyjából 5 méter. 

 

 

 

Oldal: Ispita hegy
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat