Az 1737-1739. évi török háború és az Esztergomban megjelenő                                      pestisjárvány összefüggései.

 

Néhány szóban beszéljünk a háború előzményeiről illetve röviden a háború menetéről. A háború előzménye a korábbi évekre nyúlik vissza, 1726-ban szövetségi szerződés köttetett Oroszország és a Habsburg Birodalom között. Az 1730-as években a krími tatárok rendszeresen megsértették Oroszország határait, rendszeressé váltak a kisebb-nagyobb összetűzések melyek 1736-ban kiváltották a háború megindítását. A szövetségi szerződés értelmében Ausztria is belépett a háborúba 1737-ben. A harcok ebben az évben kezdeti sikereket hoztak, a Habsburg erők elfoglalták Nist, betörtek Havasalföldre, Boszniába. Erre válaszul a török erők francia támogatással ellentámadásba mentek át, az 1738-as év fordulópontot jelentett a háború menetében. Rövid idő alatt a Habsburg csapatok elveszítették az előző évben elfoglalt területeket, majd jelentős vereséget szenvedtek a töröktől Grockánál. A sorozatos vereségek hatására Belgrádban béketárgyalások kezdődtek. A béke 1739-ben megköttetett, melynek értelmében török kézre került Szerbia északi része Belgráddal együtt valamint török kereskedők vámmentes kereskedelmi jogot szereztek a Habsburg Birodalom területére.

Esztergom már akkoriban is vagy akkoriban még fontos katonaváros volt. Állandó helyőrség állomásozott a városban. A háborús csapatmozgások pedig a történelem során mindig kedveztek a járványok terjedésének. Így volt ez az 1595-évi ostrom során amikor maga Mansfeld Károly is a táborban kitört pestisben hunyt el. De nem volt ez másként az 1683-évi harcok során sem. Ezzel kapcsolatban kutatásokat végeztem a mai Szlovákia nyugati részén levő kistelepülések halotti anyakönyveiben. Azért választottam azt a területet mert közvetlen ki voltak téve a harcoknak illetve azokon a településeken fennmaradtak az akkori évek anyakönyvei.

Az egyik ilyentelepülés Kukló volt, a másik pedig Zohor.

Kukló község halálozási adatai az alábbiak 1682-1688 között.

      1682         1683         1684         1685          1686       1687         1688

Jan.   0               2               16             10              5            3                1

Feb.  0               5                18            9                1             2               3

Márc. 0              7                18             14              1            8                1

Ápr.   3              7                12             9                1            1                0

Máj.   11            5                9               0                2            4                0

Júni.   2             5                6                1               0             0               2

Júli.    1             1                 0               0               2             1               0

Aug.   2             X                 4               0               1             1               2

Szept. 0            X                 8               3               1             1               0

Okt.    0            12               11              0               1             1              0

Nov.    2            7                 0                0               1             1              0

Dec.    3            21               0                6                5             5              1

 

A fenti számsor a halottak számának havonkénti feltüntetése, az 1683 augusztus -szeptember hónapokban szünetelt az anyakönyvezés a harcok miattm ez X jelöléssel szerepel. A fenti számsorból jól látható hogy a harcok végeztével azonnal megugrott a halottak száma, a korábbi átlagos halálozási arány duplájára. Majd ez eltartott egy felfutó majd leszálló ággal 1684 júniusáig, majd a következő hullámmal 1685 áprilisáig. Ezután visszaállt a halálozási arány az átlagos szintre. Lehet következtetni Kukló lakosságszámára az 1720-as összeírás alapján, ekkor 39 családfőt írtak össze a településen. A fenti események figyelhetőek meg a környező településeken is így Zohor község esetében is. Szécsény várában is az 1683-as visszafoglalás után jelent meg a pestis, erősen feltételezhető hogy Esztergom esetében sem volt ez másként.

 

A fenti kitérő után az alábbi táblázat 1734-1741  közötti időszak halálozási arányai mutatja havonkénti lebontásban Szenttamás, Szentgyörgymező, Víziváros halotti anyakönyvei alapján. Ebből az időszakból Esztergom halotti anyakönyvei nem elérhetőek a Familysearch oldalán, információim szerint ma már a levéltárban sem fellelhető. A Belvárosi plébánia 1699-től független a Víziváros plébániájától. Az 1700-as évek elején az anyakönyvekben együtt szerepelnek az említett három település valamint a királyi város bejegyzései. Az általam vizsgált időszakban viszont csak az említett három település bejegyzései lelhetőek fel.

      1734     1735      1736       1737      1738       1739     1740      1741 

Jan.  12          15         21           6             16           10        9            7

Feb.  14         11          12          6              10          11        10          12

Márc. 12        14           17         17            16          14        9            12

Ápr.   8          10           22         76            13          39        3            16

Máj.   16        16           32         39            10          106      8            18

Júni.   12        7            6            14            15          152     7             9

Júli.    12        5            15          14            28          208      6            9

Aug.   7          10          7            12            13          167      3           12

Szept. 5          7           6            9              12          110       7            12

Okt.    11        12         12          7               18          85        7            12

Nov.    6          11         10          9               15         52         5            14

Dec.    21        18         16          7               22         15         7            12

A fenti táblázat jól mutatja hogy a háború 1736-os első évében március április és május hónapokban megfigyelhető az átlagoshoz  képest egy enyhe emelkedés a halottak számában. Majd 1737-ben amikor a Habsburg erők intenzívebb mértékben bekapcsolódnak a harcokba, április és május hónapokban jelentősebben megnövekszik a halálozási arány. Ez összefüggésben állhat a fokozottabb csapatmozgásokkal. 1739-ben a háború utolsó időszakában pedig megérkezik a pestis igazán pusztító hulláma 1739 április és november között. Nyilván a hazatérő csapatok vagy esetleg a török elől menekülő civil lakosság szerepe állhat a járvány terjedése mögött. Az 1739-es nagy járványnak Szenttamás, Szentgyörgymező és Víziváros településeken összesen 919 halálos áldozata volt. Ha ehhez hozzá vesszük az 1737-es év halottainak a számát is akkor összesen 1034 fő jön ki. Ha megnézzük a három település akkori lakosságszámát, döbbenetes arányokat kapunk. A három település lakossága az 1720-as népösszeírás szerint 2200 fő, 1755-ben 2798 fő, 1775-ben 3336 fő, 1787-ben 3512 fő. Ha az 1720-as 2200 főt vesszük alapul akkor az 1034 fő halálos áldozat az a lakosság közel a fele. A járvány halálos áldozatainak számához hozzá lehet még számolni a várőrség katonái közül elhaltakat is. A várban március 12.-én halt meg az első katona aki az anyakönyvi bejegyzés szerint pestisben hunyt el, név szerint Jacobus Schweda közkatona. A várban márciusban 4, áprilisban 12, májusban 21, júniusban 18, júliusban 20, augusztusban 9, szeptemberben 6 pestisben elhunytat jegyeztek be. Összesen 90 haláleset akiket a várőrség temetőjében temettek el. Érdekesség hogy a járvány hamarabb jelent meg a várban mint a városban és hamarabb is ért véget. Ez is alátámaszthatja azt hogy a járvány a csapatmozgásokkal terjedt az országban.

Az alábbi képeken a Johann Krey féle 1756-os térkép részlete látható a várőrség temetője helyét mutatja.

 

 

Az alábbi képeken a járványos időszak illetve az azt megelőző időszak anyakönyveinek részletei láthatóak.

 

 

Az alábbi képen a járványmentes időszak anyakönyvi bejegyzéseinek részlete látható.

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Az alábbi képen a járványos időszak anyakönyvi bejegyzéseinek részlete látható.

Az 1742-es év a járvány utolsó hullámát hozta mely az anyakönyvi bejegyzések alapján nem volt annyira pusztító mint az 1739-es. 

1742 március-áprilisa körül indult a halálozási arány felfutása az átlagos 7-12 fő/hó-ról októberre a járvány csúcspontjára 26 fő/hó-ra. Ezzel kapcsolatban egy érdekesség hogy a várbeli katonaság anyakönyvei egy picit mást mutatnak. Ott február hónapban kezdett megemelkedni a halálozás a havi 1-2 főről áprilisra 15 főre majd augusztusra lecsökkent az átlagos szintre. Míg a városban még decemberben is 24 fő halt meg.

Egyébként az akkori korszak halálozási adatait vizsgáltam a gyermekhalandóság szempontjából. Az 1731-es évvel kezdtem. Ebben az évben 139 fő született, ebből 38 fő meghalt 8 éves kora előtt, ez nagyjából 27%-ot tesz ki. Ugyanebben az évben 250 haláleset került bejegyzésre az anyakönyvekben, köztük olyan gyerekek is akik nem Esztergomban születtek. Ebben a korban intenzív volt a városba áramlás más településekről.

 

Ugyanezt az összehasonlítást elvégeztem közel 100 évvel későbbi anyakönyveken is, nevezetesen az 1854-es évben születettekkel is.

Itt 320 megszületettből 10 éves kora előtt elhalálozott 136 gyermek. Itt közel 42%-os halálozási arány volt mérhető. 

 

Oldal: Az 1739. évi pestisjárvány.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat