Hadzsi

 

 A Hadzsi rétje Hegymeg szomszédságában fekszik, területe 0.27 km2. Jelenleg állami tulajdonban van, a Pilisi parkerdő kezelésében. A területen található a Csenke folyó forráscsoportja, a Hármaskút és a Fingókút valamint távolabb a Barátkút de vannak egyéb források is a környéken. Az újkorban szántóföldek illetve a terület vizenyős jellege miatt kaszálók voltak a területen. Hasonlóan a többi erdő közelében levő határrészhez itt a vadkárra mindig számítani kellett. Ezt a gazdák úgy próbálták megakadályozni hogy a termés érése idején egymással összefogva őrizték a földeken a terményt a betakarításig. A terület várostól távoli fekvése okán itt megfigyelhető egy érdekes jelenség, miszerint igen sok régi mezőgazdasági szerszámot lehet találni a földben. Ennek az a magyarázata hogy ha tudta a gazda hogy másnap is ott fog dolgozni akkor nem cipelte haza a szerszámait majd másnap hajnalban vissza, hanem elásta betakarta kevés földdel. Aztán ki tudja miért nagyon sok szerszámért már nem ment vissza a tulajdonosa. Elfelejtette, esetleg haláleset történt.

A középkorban Bajon település része volt. Itt egy kicsit körbe fogom járni Bajon település elhelyezkedésével kapcsolatos témát, ugyanis itt a II. világháború utáni történetírásban kis zavar tapasztalható. Például Zolnay Bajon települést Kovácsi szomszédságában említi...helyesen. Viszont következetesen Kovácsitól nyugatra helyezi el ellentétben a háború előtti szerzőkkel akik kovácsitól keletre illetve délre helyezik...helyesen. Zolnay egyenesen a mai gyepmesteri telepre helyezi amelyet az alábbiakban láthatóan teljes tévedésnek kell értékelnünk.

Hogy miért is helyes a háború előtti szerzők véleménye Bajon elhelyezkedésével kapcsolatban? Több okból is. Lássuk mindjárt a legfontosabbat, Kovácsi középkori határjárásának szövegét.

1326 november 8.-án kelt okirat az alábbiakban írja le Kovácsi szőlőinek határait. Az első határ észak felől Esztergom árkánál van a csúti templom faluja közelében. ( a mai Rozália kápolna környéke) Azután továbbhalad a Szent Domonkos templom felé ( Ezt Horváth István a Siszler út környékén találta meg), itt található egy újonnan emelt határdomb. Melytől egyenesen menve az esztergomi ispotályosok és Szőke János polgár szőleihez értünk. Innen kétfelé megy a határ a franczia Benedek és Türjén sütő szőleihez, hol szomszédos ama birtok káptalan földünkkel ( kályhagyár környéke) Azután eljut a Somogynak nevezett szőlőhöz és egyenes vonalban a Frankó szőleihez, ismét tovább halad az András pap szőleihez, ki a mi javadalmasunk (mármint a káptalané) Szabad közelében mely a mi szőlőnk ahol kétfelé menve a határ ( Bőgős kereszt környéke a Vaskapu alatt, ott ma is van egymás mellett három egyforma amorf jelkő) Innen Sziget Egyed és Tamás fia Jakab szőleihez, azután Pál kocsigyártő szőlejével, a Ludvig fia présházával és az Aidna nevű szőlővel. Innen a határvonal Csitvári mester és Walter szőleinek tart és egyenesen tovább menve a Rodman mészáros szőlejének, valamint a Paskáry tornyéna. ( valószínűleg a Kisszémon környéke) Innen elhatárolja a fenyérdi földeket ( Fenyérd az Orbán kápolna környéke) majd ahol a Karácsony szőleje van elér három határdombot, Peszér Bajon és Kovácsi hármashatára. ( Peszér Diósvölgyben feküdt, a hármashatár a Sashegyalja Hegymegek és az egykori Dióshegy dűlő találkozása) Innen délnek fordul a határ ott ahol a Benefia Miklós szőleje fekszik, mely Bajonhoz tartozik és elérkezik Békfia Mihály szőlejéhez mely Kovácsihoz tartozik. Azután visszafordul az előbb említett hármas határdombhoz (gyakorlatilag megkerüli Diósvölgyet azaz Peszért) Innen egyenesen felmegy a Sárkányhegyre (valószínűleg a Kerekberek) majd különféle emberek szőlejét követve a Középmál nevű hegyre ( valószínűleg a Látóhegy) majd innen a Partospatakig tart a Kovácsi szőlőhegyeket övező határ. Partospatak ma Szentléleki patak.

Tehát mit szűrhetünk le ebből? A határ végig szőlőhegyeken fut, említik Fenyérd és Peszér falvakat melyeket a régészeti topográfia jól beazonosít. A mai szőlőhegyek a különféle középkori, törökkori metszeteken szintén szőlőhegyekként szerepelnek. A 18. századi városi jegyzőkönyvek Kovácsi szőlőhegyek részeiként említik például az Előhegyet, Csurgókút környékét de még Diósvölgyet is. Hegymeget és az azon túli területeket, például a Hadzsit viszont nem. Ezen kívül Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegyék kialakulása és működése 1659-ig című könyvében a következőket írja Bajonnal kapcsolatban.

1200 körül a Pilisi királyi erdőispánságot már említik, később ebből alakul ki Pilis vármegye. Bajon, Egyházasbajon néven 1463-ig Pilis megye része Ákospalotával és Zamárd faluval együtt. Ekkor Mátyás Esztergom megyéhez csatolja ezen településeket. Más források Bajont Kesztölctől északra említik Peszér, Kovácsi, Szentlélek és Marót szomszédjaként. Tehát kijelenthető hogy a háború utáni írásokban Bajon elhelyezkedését tévesen jelölték meg. Bajon területe Hegymegek, Vaskapu, Hadzsi, Fári, Hármaskút, Barátkút területe a Strázsahegyig illetve ezen határrészektől Pilismarót és Kesztölc határáig terjedő erdőt foglalta magába. Ezt erősíti meg Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából című kötete is. Ebben a következők olvashatók: Zamárd, Úrkút, Bajon, Ákospalota összefüggő határa Szentgyörgymezővel volt határos délkeletről. Mármint a fenti települések Szentgyörgymezőtől délkeleti irányban helyezkedtek el.

Itt érthetővé válik a területen levő sáncrendszer szerepe is. A Pilisi királyi birtok védelmét látta el nyugat felől. Vaskapuként lezárva a hegység belsejébe vezető átjárókat. Néhányan keresik Szikambriát, Attila városát mely azonos Baján avar uralkodó székhelyével. Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem hogy ez nem egy konkrét város hanem egy terület. Hisz nem véletlenül a Pilisben alakították ki birtokukat a magyar uralkodók.

Bajon első említése 1244-ből való, ekkor lesz Scemeyn ispán a tulajdonos. 1349-ben említik Szent Márton templomát ekkor királyi birtok. 1395-től Kanizsay János érsek birtoka. 1435-ben Kül és Belbajon néven említik. Itt visszautalnék a Pilismegyétől történő átcsatoláshoz ugyanis ekkor Bajon egyik fele kerül Esztergom megyéhez, a másik fele Pilis megye része marad. Ekkoriban több magánszemély birtokolja majd 1511-től teljesen káptalani birtok, az 1500-1527 közötti káptalani jegyzőkönyvekben többször említik halastavával együtt. A káptalani jegyzőkönyvek 1518-ból megemlékeznek a halastóról a következőképpen. Atyai Miklós kanonok, lector közli a káptalannal hogy Bajon településen levő halastó elhagyott, rossz állapotban van. Ő kéri a káptalantól használatba a tavat a hozzá tartozó gyümölcsössel, épületekkel és egyéb műtárgyakkal. Cserébe ő felújítja, helyrehozza. A képtalan engedélyezi számára az élete végéig történő használatot azzal a megkötéssel hogy halála után visszaszáll a káptalanra. Atyai Miklósról a következőket lehet tudni, 1494-ben Szentgyörgymezei prépost, 1501-től olvasókanonok majd egy évre 1517-ben átveszi a Gömöri főesperes teendőit. Feltehetően 1523-ban hunyt el tehát a tó 1518 és 1523 között volt a birtokában.

Ez a halastó a mai Hadzsi rétjén helyezkedett el, Szalóky 1767-es térképén szerepel, ugyanő a következőképpen jellemzi. A szántóföldekkel bíró Hegymeg lábánál emelkedő domb alatt, a várostól meglehetősen nagy távolságra, és ennek megfelelően csekély hasznára. Ez az oka annak is, hogy téli időszakban amikor befagy a tó, annak jegén kellő időben léket nem ütnek és emiatt a halak levegőhöz nem jutván elpusztulnak, vagy gyakran rablók kezébe kerülnek zsálmányként.

A tó ábrázolása Szalóky térképén. Piscina felirattal.

 

 

Bajon hozzávetőleges határai.

 

Bajon település a török háborúk során elpusztul, a török ősszeírásokban 1570 körül Babol, Bajol alakban szerepel.

Néhány szó Hadzsi rétje nevének eredetéről. Az egyik magyarázat a Fári legendával hozza kapcsolatba és a törökkorba helyezi a helynév eredetét. E szerint egy bizonyos Hadzsi nevű török volt az a legény akibe a kis Fárika szerelmes lett. Egyébként ez is bizonyítja hogy a legenda igen régi eredetű, melyet a különféle korok emberei tovább alakítottak színeztek ahogy adták tovább generációról generációra. Én magam ezt a történetet gyerekkoromban úgy hallottam hogy ez a bizonyos Hadzsi itt vívott párviadalt Fárikáért aki a magyar király lánya volt. Tehát itt is látszik hogy ez a legenda valamiképp a középkorból ered.

Egy másik lehetséges magyarázat jóval újabb keletű történetet mond el. E szerint egy bizonyos Hadzsi Simon nevű török eredetű kereskedőé volt a terület aki itt Esztergomban vezette oltár elé Novák Juliannát. Hadzsi Simont elsőször 1769-ben említik a források, ekkor 22 éves. 1812-ben még élt, ekkor bérelte a mai városháza földszintjén az árkádok alatt található üzlethelyiségek egyikét, melyet özvegye 1818-ban ismét kibérelt.

Hadzsi rétjét ilyen néven Szalóky 1767-es térképén hiába keressük, itt Hármaskút illetve a Fárival szemben a Hóhér rétje elnevezés szerepel, valamint délebbre a Barátkút. A második katonai felmérés térképén 1819-től Vármegye rétje néven szerepel. Az 1886-os kataszteri térképen szerepel Hadzsi néven.

Hogy a két lehetséges verzió közül melyik az igaz, nehéz eldönteni. Nyilván a legendában nem véletlenül szerepel a törökkor illetve egy itt lezajlott párviadal. Ugyanakkor a város határában levő helynevek jelentős része korábbi tulajdonosok neveiből erednek. Tehát minden bizonnyal Hadzsi Simon lehetett a tulajdonosa 1818 előtt és a későbbi korok a nevét összemoshatták a legendában szereplő párviadalt vívó törökkel. Tehát két valós esemény fonódott egybe az idők során. Feltételezhetően ez lehet a helynév eredete.

 

 

Kovácsi határjárása alapján rekonstruált hozzávetőleges határvonal.

 

 

Az alábbi képen a Hadzsi melletti Sintérkút rétje látható.

 

Hadzsi rétje illetve egy erdészeti vadkerítésen található átlépő a Csenke patak mellett amelynek medrében jelenleg nincs víz.

A fenti képen Hadzsi rétje látható, a völgyben levő facsoport az egykori tó helye, a háttérben a Hegymegek.

 

Zsigmond király 1395-ös adománylevele melyben Bajon települést Kanizsay János érseknek adományozza.

 

 

 

Oldal: Hadzsi-Bajon település.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat