Erdőművelés Esztergomban a 19. században.

 

 Esztergom erdőterülete Nozdroviczky Miklós erdőmester 1897-es kimutatása szerint 2809,810 kataszteri hold. Az erdőterület öt üzemosztályra volt tagolva, melyek az alábbiak.

- "A" üzemosztály: Vaskapu, Hadzsi, Vályóskúti, Ráró, Cserepes, Fehér és Hamvaskő, Kishegy, Babos, Csipke és Sárosvölgy, Kétágúhegy. Ezen területek 2307,090 kataszteri holdat tesznek ki. A területen 50 éves vágásfordulóval művelik az erdőt.

- "B" üzemosztály: Macskás, Keresztutak, Szarvas és Látóhegy. Az erdőterület 419,90 kataszteri hold. E területen a vágásforduló 40 év.

- "C" üzemosztály: Bábszki és a Strázsahegy. Az erdőterület 77,804 kataszteri hold.

- "D" üzemosztály: Nyáras és a Csitri sziget. Itt többnyire fűzfa alkotta az állományt. A szigetek egyébként kaszálóként funkcionáltak akkoriban.

Az ötödik üzemosztály a mai Prímássziget, mely csak 1895-óta tartozik Esztergomhoz. Előtte Víziváros részét képezte, ezért is nevezik Prímásszigetnek.

Nozdroviczky Miklósról (1841-1921) itt meg kell emlékezni, ugyanis az ő közel fél évszázados erdőmesteri működése meghatározó volt a város erdészeti és közéletében. Az ő működésének nyomait a figyelmes szemlélő a mai napig felfedezheti a város területén található erdőkben. Nozdroviczi Nozdroviczky Miklós 1841-ben született Rajkán nozdroviczi Nozdroviczky Antal földbirtokos és gancsházi Gancs Anna házasságából. Mindkét család igen régi magyar nemesi család, a 13-14. századik vissza lehet vezetni mindkét családot. Rajkán a Gancs család 1426-óta rendelkezik nemesi kúriával. A Nozdroviczky család Trencsén vármegyéből származik. Nozdroviczky Miklós először a Mosonmagyaróvárról származó Kálóczy Zsófiával kötött házasságot. Házasságukból öt gyermek született: Mária Anna Emília (1873-1873), Miklós János (1874-1877), Olga Emília (1875 Esztergom-1925 Sopron), Anna (?-?). 

A gyermekeik közül Nozdroviczky Olga Emília 1900-ban kötött házasságot Karl Györggyel (1865-1919) aki Bajnán dolgozott a Sándor birtokon gazdasági ellenőrként. Karl György Darufalván (ma Ausztria) született Karl József uradalmi intéző és Hutter Mária házasságából. Gyermekük a neves soproni Thirring vaskereskedő család egyik tagjának felesége lett. E család egyik tagja volt Thirring Gusztáv is, akiről a Thirring-körút is kapta a nevét Dobogókőn.

Nozdroviczky Anna születési idejét és halálát igazoló anyakönyvi bejegyzését nem találtam, viszont számtalan más forrás igazolja hogy 1895-ben házasságot kötött Farnad község jegyzőjével, Meszes Ferenccel. Az is lehetséges hogy Nozdroviczky Anna azonos az 1873-ban született Nozdroviczky Mária Annával.

Nozdroviczky Miklós, felesége halála után 1882-ben Weisz Máriával (1850-1901) kötötte össze az életét. Házasságukból egy gyermek született Budapesten: Nozdroviczky Mária (1886-1888).

Nozdroviczky Miklós 1870-től látta el az erdőmesteri teendőket Esztergomban. Ezzel párhuzamosan Esztergom vármegye főerdészi feladatkörét is ő látta el. Esztergom város képviselője 1890-től, tagja az Esztergom-vidéki régészeti és történeti társulatnak, tagja az Önkéntes Tűzoltóegyletnek. Valamint az Esztergom-vidéki hitelbank igazgatósági tagja.

Munkája során a korábbi időszakokhoz képest több fontos változás is az ő nevéhez fűződik. Például a fadöntés módja, ugyanis 1870-et megelőzően kizárólag fejszét használtak a döntés során, a keletkezett jelentős mennyiségű forgácsot a favágók elvihették haza fűtési céllal. Ő vezette be a fűrész használatát, mellyel alacsonyabban lehetett kidönteni a fát, így több hasznos fatömeg került kitermelésre. Persze így kevesebb forgács keletkezett, amit nem volt érdemes elvinni a területről, így tápanyagként jelentkezett az erdő talaja számára.

Nozdroviczky Miklós nevéhez fűződik az erdőterület kataszteri felmérése és jelkövekkel történő kijelölése. Ekkor kerültek az erdők széleire a kőből készült, számozott jelkövek. E munkálatok 1883 és 1893 között zajlottak. Ekkor derült ki hogy a korábbi időszakokban jelentős erdőterületek kerültek mezőgazdasági művelés alá a környék gazdái által. 

Szabályozta a fasina kitermelését, valamint a száraz fa gyűjtését. Korábban a fasina kitermelését a város felesben bérbe adta, valamint az 1886-ig működő mészégetők is szabadon termelhettek ki fasinát az erdőből. E gyakorlat az újulat minőségére volt káros hatással. A fasina a 20-25 éves erdőből ritkítás során kitermelt növendék fa. Az így kitermelt faanyagot például a határbeli dűlőutak, vízmosások erősítésére, javítására használták, de fűtési céllal is eladta az erdészet. A város erdeiben az 1800-as évek első felében tarvágásos üzemben művelték az erdőt, valamikor az 1850-es évektől tértek át a szálaló üzemmódra. Ezen üzemmód Nozdroviczky erdőmesteri időszaka alatt vált általánossá a város erdeiben.

Nozdroviczky Miklós javaslatára hozták létre 1909-től a Dobogókői úton a fadepót, a mai Műszaki Erdészet telephelyén. Korábban bő egy évtizedig az Öreg téglaház működött fadepóként, a volt szovjet lőtéren. E fatelep egyúttal erdészházként is funkcionált, egy erdőőr lakott a telepen. A Dobogókői úton levő telephelyet Héya Tivadar (1827-1904) ügyvédtől vásárolta meg a város, ekkor még gyümölcsös volt a terület. Korábban 1886-ban Trenker Ferenc kereskedő volt a tulajdonos. A fadepótól a 20. század elején néhány évig erdei kisvasút közlekedett ki az erdőterületre a Dobogókői út mellett. Nozdroviczky nevéhez fűződik a Fárikútnál levő erdészház létesítése is 1897 után. Ekkoriban egyszerre 4-5 erdőőr volt alkalmazásban. A barátkúti erdészház már létezett ezekben az években.

Nozdroviczky Miklós városi képviselőként a város fásításában is jelentős szerepet vállalt. Az ő nevéhez fűződik többek között a Sissay köz, valamint a Simor János utca 1899-es fásítása, de a Honvéd temető és a Zsidótemető fákkal történő beültetése is. Sok egyéb érdekességet lehet olvasni a városi könyvtárban megtalálható Hivatalos jelentés Esztergom szabad királyi város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897) című munkájában. Például az alábbiakat.

Az erdőnek a fő terméke természetesen a faanyag volt, viszont az erdőnek vannak mellékhasználatai is. Ilyen például a legeltetés. A szarvasmarha legeltetése a város erdőterületein tilos volt, hisz kárt tettek volna az erdő újulatában, valamint az erdőből kitévedve a szomszédos mezőgazdasági területeken is. A fűhasználat, kaszálás, a Látóhegyen és a Csipkevölgyben volt megengedett, egyéb területeken nem lett volna gazdaságos az erdészetnek ezzel foglalkoznia. Az erdőterületen létezik több régi kőbánya is, ezek az 1890-es években nem üzemeltek. Az itt kitermelt kő nem túl jó minőségű, így ezekben az években nem akadt bérlő aki termelt volna. A másik bányászati jellegű tevékenység az erdei föld kitermelése. Ezt akkoriban a városban működő kertészetek használták virágföldnek. Nozdroviczky Miklós e föld kitermelését is átalakította, szabályozta a korábbi időszakokhoz képest. Korábban gyakorlatilag bárhol lehetett kitermelni földet, viszont ez rendkívül káros gyakorlat volt. Ezért ő az Öreg Látóhegyen jelölt ki földbányát, ahol előre kitermeltetett minden évben bizonyos mennyiségű földet. Az így kitermelt földből 80 krajcár/ m3 áron lehetett ellenőrzött körülmények között vásárolni. Az erdő másik ilyen mellékterméke az erdei gyümölcs, dió gyűjtés. Korábban e jogot bérlemény útján válthatta ki valaki, viszont ezen bérlők több kárt tettek az erdőben, mint amennyi bérleti díjat befizettek a város kasszájába. Így ez a lehetőség megszűnt, kivéve a diósliget esetét. Viszont itt vállalni kellett a diósliget területének gondozását. E diósliget a Cserepes völgyben, ma autóparkolóként funkcionáló terület volt. Az erdő fontos melléküzemága a vadgazdálkodás. A vadászati jogot a város bérbe adta, 1914-ben például a Szent Hubertus Vadásztársaság bérelte a vadászati jogot.

Nozdroviczky Miklós 1904-ben nyugállományba vonult, de 1913-ig a város felkérésére tovább végezte az erdőmesteri teendőket. Az 1913-as végleges nyugállományba vonulása után három évvel, 1916-ban Sopronba költözött a lánya családjához, itt érte a halál 1921-ben. Az esztergomi lakása a Kossuth Lajos utca 66 szám alatt volt, akkoriban a 368-as népsorszám alatt szerepelt.

Itt meg kell emlékezni az ezekben az évtizedekben szolgáló erdőőrökről is. A helyi sajtótermékekben a következő erdőőrök neveivel találkozhatunk: 

-Tóth Szalkai János (1872-1931)

-Tóth Szalkai Imre

-Tátus Ferenc (1884-1926)

-Szántai József Esztergomban született 1891-ben. Erdőőri szolgálatát az 1920-as 30-as években végezte.

-Lahonyai (Hlavnyai) Imre (1861-1923). Erdőőri szolgálatát 1899-ben kezdte. Sírja a belvárosi temetőben megtalálható.

-Jakus János

-Fodor József

-Gere Ignác

-Tóth Ferenc

-Farkas Ferenc

-Apponyi József

-Gerendás János, ő 1867-óta erdővéd.

-Kapa Mátyás (1828-1904), ő 1851 és 1867 között szolgált erdőőrként, majd városgazdaként szolgálta tovább a várost nyugállományba vonulásáig.

-Enyedy István (1906-1927)

Enyedi vagy Enyedy István Debrecenben született Enyedi István (1874-1913) honvéd őrmester és Szolnoki Julianna házasságából. A szülők 1904-ben kötöttek házasságot. Házasságukból Enyedi Istvánon kívül még két gyermek született: Béla (1907-1968), Dezső (1912 Nagyszeben-1966 Debrecen). A gyermekek közül Enyedi Béla szintén erdőőr lett Debrecenben. Enyedi Dezső pedig bolti eladó. Az apa 1913-ban bekövetkezett halálakor a debreceni magyar királyi 3. honvéd gyalogezred törzsszámvevő őrmestere volt.

-Kierer Hugó Ferenc (1892-1944)

Utóbbi két erdőőr neve talán ismerősen is cseng, ugyanis az ő nevük szerepel az 1927-ben elkövetett gyilkossági ügyben. Enyedy István és Kierer Hugó a Barátkútnál levő erdészházban laktak. Kierer nős volt, a mindössze néhány hónapja dolgozó Enyedy nőtlen. Kezdettől fogva rossz viszonyban voltak, Kiererről a források mint erőszakos összeférhetetlen emberről emlékeznek meg. Gyakran a feleségével is hasonlóan durván bánt, ilyen alkalmakkor a feleség Enyedynél keresett menedéket. A kettejük között meglevő rossz viszonyt a féltékenység tovább tetézte. Enyedy 1927 április elején elhagyta szolgálati lakását, pilismaróti kollégájához indult, azonban oda nem érkezett meg. Néhány hét múlva, április végén egy pilismaróti ember találta meg a holttestét, ekkor egyértelművé vált hogy Enyedy bűncselekmény áldozatává vált. A gyanú azonnal Kiererre terelődött, több tény is arra utalt hogy alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. A kettejük között levő rossz viszony, Kierer közismerten erőszakos jelleme, nem volt alibije a bűncselekmény idejére, nem jelentette kollégája eltűnését, a holttest megtalálásakor tett olyan megjegyzéseket a kocsmában hogy nem bánja kollégája halálát. A bírósági tárgyaláson Komán Béla erdőmester is Kierer bűnösségét valószínűsítette vallomásában. A tárgyaláson végül a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a vádak alól Kierert. Egyébként Kierer Hugó életútja is alátámasztja összeférhetetlen, erőszakos jellemét. Kierer Hugó Ferenc 1892-ben Budapesten született Kierer Hugó Adolf (szül.:1860) kárpitos és Lancsarics Emília (1852-1933) házasságából. Az első világháborúban 1914-ben vonult hadba, majd 1915-ben sebesülés miatt leszerelték. Ekkor kárpitos segédként dolgozott, mint ahogy 1917-ben is amikor házasságot kötött Tóth Juliannával. Ez a házasság 1921-ben válással végződött. Rá egy évre, 1922-ben Kierer Ulákovics Ilonát vezette oltár elé, azonban rá egy évre, 1923-ban ez a házasság is válással végződött. Majd 1926-ban a Budakeszin született Stofflitz Erzsébettel kötött házasságot. Ő volt a gyilkossági ügyben szereplő feleség. Ebből a házasságból két gyermek született: Emília (1932-1946), Katalin (1941-1965). Kierer szakmai életútja is változatosan alakult, gyakran keresett munkát. Például 1921-ben, 1923-ban, 1932-ben. Az 1923-as hirdetésében azt állítja magáról hogy nyolc éves szakmai gyakorlata van. Azonban ez nagy valószínűséggel nem fedte a valóságot, ugyanis 1915-ben szerelt le a hadseregből, sőt még az 1917-ben keletkezett házassági anyakönyvben is kárpitos segédként szerepelt. Tehát egy olyan korban amikor jogilag bár engedélyezett volt a válás, azonban rendkívül ritkán fordult elő, nála azonban két házasság is zátonyra futott, a harmadikban is a források szerint gyakran tettlegességig fajuló viták voltak. Ez alátámasztja az erőszakos jellemét, a gyakran változtatott munkahelyek is utalnak az összeférhetetlen jellemére, bár lehetséges hogy ezen jellemhibák az első világháborús élményei hatására alakulhattak ki benne. Az ellene szóló tények, a jellemhibái is a bűnösségét valószínűsítik, azonban lehetséges hogy a bűncselekményt mégsem ő követte el. Ezt már sosem fogjuk megtudni. 

A 19. század végén az erdőmester fizetése évi 1400 Ft volt. Az erdőőrök fizetése 312 Ft, de ebbe bele tartozott a kalap, csizma és köpenypénz is.

Az erdőművelés kapcsán meg kell emlékezni még a városban működő Erdészeti szakiskoláról is. Ezen intézmény a Trianoni békeszerződés után került Esztergomba, korábban Erdélyben Vadászerdőn működött, Temesvár mellett. Az intézmény igazgatója 1929-ben Szilágyi Ernő magyar királyi erdőtanácsos volt. Mellé voltak beosztva Ágfalvy Imre, Osztroloczky Tibor, Zsámbori Zsolt Pál és Jákó Jenő erdőmérnökök. Az iskola szakmai munkájában részt vett még Komán Béla erdőgondnok, a városi erdőhivatal vezetője is. Komán Béla 1922-től volt városi erdőmester, ekkor vette át a szolgálati helyét elődjétől Erdődy Miklóstól. A Fári-kút foglalatát is ő tervezte 1932-ben, patkó alakjával utalva a Fári legendára. 

Szilágyi Ernő igazgatót 1938-ban a Győri Erdőigazgatósághoz helyezték, ekkor vette át az igazgatói posztot az 1927-óta az intézmény tanáraként dolgozó Ágfalvy Imre (1893-1980). Ő 1938-tól az 1948-as államosításig töltötte be az igazgatói posztot. A városi erdők is eddig az iskola kezelésében voltak. Zsámbor Zsolt Pál a Selmecbányai (később SoproniI Magyar Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanár 1923-1927 között. Majd 1927-től Esztergomban tanít az Erdészeti Szakiskolában. Adatot találtam arról, miszerint 1938-ban Debrecenből Nyíregyházára helyezik. Jákó Jenő a fentebb említett főiskolán hallgató 1914-ben, innen vonult hadba.

 

 

      

 

 

Oldal: Erdőművelés Esztergomban a 19. században.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat