Bevezető.       

 

 

 

 Az elmúlt években végzett kutatásaim célja kezdetben az volt hogy az Esztergomot körülvevő egykori szőlőhegyeket felmérjem és minél jobban megismerjem ezen terület történelmi múltját. 

 

 

Nagyjából a térképen bejelölt területen helyezkedett el a témában szereplő avar kori hatalmi központ melyet én az avarok "fővárosának" gondolok. Bár ez a főváros szó nem fedi pontosan ezt a település komplexumot. Egymással szorosan összefüggő települések csoportja inkább, latinosan Regia Avarorum Hring.

 

Azt a bizonyos Avar hatalmi központot, Baján kagán udvarát már sokan sokfelé keresték és számtalan elmélet született. Erdélytől az Alföld különböző pontjain át Soltig. Abból kell kiindulni hogy Árpád nem légüres térben foglalt hont és Szent István sem minden előzmény nélkül alapította meg az immár keresztény magyar királyságot. Az alap melyre építkeztek a korábbi avar államszervezet. Az árpádházi királyok hatalmi központja a Pilis térségére esett, talán nem véletlenül.

 

A rendelkezésre álló történeti adatok, valamint a területen ma is látható sáncrendszerek illetve helyi legendák valamint előkerült régészeti leletek mind azt valószínűsítik hogy a vizsgált területen egy jelentős avar hatalmi központ létezett. Marczali: Nagy képes világtörténet című művében szerepel Baján erődítéseinek leírása egy bizonyos Sankt Galleni apát beszámolója alapján. Ő említi hogy több mérföld átmérőjű sáncrendszer mely sáncokból, árkokból, földbástyákból áll melyeken bizonyos helyeken kapuk vannak. Ezeken belül találhatóak falvaik, földjeik, állataik. A sáncrendszer közepén Baján ringje, ahol áll palotája melyben kincseit őrzi.

 

Ez a leírás teljes mértékben ráillik a vizsgált területre. Kovácsi középkori határjárása említi hogy a Hegymegek térségében állt Bajon falu mely az esztergomi sáncrendszer közepén helyezkedik el. Érdekes a két név egybecsengése - Baján, Bajon. Nagy Károly és fia a támadásuk során a Duna mellett vonultak, amikor elfoglalták az avarok fővárosát akkor is a Duna melletti helyszínt említenek a források. Valamint a Fári legendájában szereplő vaskapui uralkodó személye... a mai Vaskapu hegy Bajon falu területéhez tartozott a középkorban Bala hegy néven. Ki volt ez a bizonyos legendás király? A legenda miért éppen Vaskapuba helyezi a várát? Bár a legendában szereplő Fári név újkori és a közeli Nagy és Kisfári nevű dűlők az egykori Fári vagy Fáry nevű birtokos családra utalnak. De mégis érdekes hogy a múlt homályából hogyan kerül elő a szigorú vaskapui uralkodó emléke? Talán épp Baján emléke őrződött meg e legenda részeként. A Vaskapu elnevezés a Kárpát-medencétől Közép-Ázsiáig több helyen megtalálható hegyvidéki területeken megerődített átjárók elnevezéseként.  Lehetséges hogy eredetileg a Vaskapu az egész sáncrendszer neve lehetett. Még e sáncrendszer részének tartom a Cserepes völgy felett magasodó Árpád vár nevű hegyet melynek eredeti neve Pádvár volt. Az Árpádvár elnevezés csak az 1896-os honfoglalási ünnepi események alkalmából jelent meg mint a hegy elnevezése.

 

Lepold Antal Esztergom elnevezését is az avar időkhöz köti. Véleménye szerint melyet történeti adattal is alá támasztott, a frankok mikor elfoglalták a Dunántúlt akkor itt egy jelentős avar ring volt melyet Ostergau megyéjük székhelyévé tettek Ostringun vagy Osterringun néven. Aztán ezen elnevezés alakult a nép ajkán Esztergommá, Ostrihommá. A város nevének eredetéről több elmélet is létezik. Egyik szerint szláv kifejezésből ered. A másik igen népszerű elmélet szerint az Ister Gran szavakból származik. Ezt a verziót azért tartom életszerűtlennek mert egyetlen Duna mentén élő nép sem hívta a Dunát soha Isternek. Danuvius, Duna, Donau, Dunaj, Dunav. Sosem Ister. Ezenkívűl nincs a Duna mentén olyan település melynek bármilyen formában is az Ister szóból származna a neve. Egyébként az Al-Dunát nevezték az ókori görögök Isternek. Ez az elmélet a reneszánsz kor írójának Bonfininek a véleménye volt melyet átvett Bél Mátyás. De mint tudjuk a reneszánsz lényege éppen az volt hogy feleleveníteni az antik görög-római hagyományokat. Egyfajta korszellem volt amikor olyasminek is antik előzményeket tulajdonítottak aminek nem sok köze volt az antik korhoz. Egyesek Istár nevét vélik ebben felfedezni de ez már az alaptalan fantazmagóriák világába vezetne. 

 

Nyilván a későbbi korokban ezek a sáncok elveszthették eredeti funkciójukat legkésőbb Géza fejedelem Várhegyre való költözésével és ettől kezdve a középkor folyamán falvak, birtoktestek határaiként funkcionáltak. Az újkor folyamán napjainkig jelentős részük a dűlők határait jelölik. A város XVIII. századi jegyzőkönyveiben a határok javításáról esik szó többször is tehát ezekben az iratokban az építésüket nem említik. 1756-ban említésre kerülnek a sáncok amikor is egy Komáromy László nevű szőlősgazda a szőleje melletti sáncot gyümölcsfákkal ülteti be. Ekkor ezt a területet régi sáncként mint hasznavehetetlen területet említik. A sáncok újkornál korábbi keletkezését valószínűsítik az Ispita hegy tetején húzódó sáncok mivel ezek újkori dűlőket nem határolnak el.

 

Az újkorban több funkciót is betöltöttek a sáncok. Részben egyértelmű határokat, másfelől ezzel összefüggésben a kilenced és tized beszedése alóli kibúvás lehetőségének korlátozását. Akkoriban előre meghatározott, különböző időpontokban lehetett megkezdeni a szüretet minden egyes dűlőben. Nyilván ezek a sáncok, árkok rajtuk kapukkal fizikai akadályt jelentettek az esetleges korábban való szüretelés vagy a termés mennyiségének eltitkolása szándékával szemben. Könnyebb volt az adott terület őrzése és az adók beszedése. Hasonló funkcióval bírhattak a sáncok a középkor folyamán is mivel a vizsgált terület jelentős részén akkoriban is szőlőtermelés folyt. Véleményem szerint az avar korszaknál hamarabb nem épülhettek az ominózus sáncok bár egyes részei valószínűleg bronzkori előzményekkel is rendelkeztek. 

 

A vizsgált területek régészeti megfigyelései több helyen bizonyították az avar kor népességének folytonosságát a honfoglalás utáni időkben is.

 

Egy érdekesség hogy a Bükkben található Verebce vár területén is található egy Vaskapu hegy.

 

 

 

Nyilván lesznek olvasók akik nem fognak egyetérteni bizonyos megállapításaimmal de mégis úgy gondolom értékes gondolatok szerepelnek írásomban.

 

 Az EGOM-HISTORY Youtube csatornán a következő videók megtekinthetők a témában

 

-Avarkori sáncrendszer Esztergomban

 

-Esztergom Diósvölgy

 

-Jelkövek Esztergom és Szentgyörgymező határán

 

-Sáncok az Esztergom Juhszalagos dűlőben

 

-Esztergomi legendák nyomában

 

-Esztergomi legendák nyomában 2 

 

-Esztergomi legendák nyomában 3

 

-Egykori Dióshegy dűlő Esztergomban

 

-Esztergom Kubovich tanya

 

-Kereszt az Ispita hegyen

 

-Avarok fővárosa Esztergomban

-Csikós kút Esztergomban

-Egy barokk híd pusztulása Esztergomban

-Esztergomi téglabélyegek

-Rögtönzött földmérés. A kő mely nem jelentéktelen

-Zsidódi kereszt. Esztergom szakrális kisemlékei 1.

 

 

 

 

 

 Felhasznált források:

 

- Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája

 

- Obrusánszky Borbála: Vaskapu az eurázsiai sztyeppéken.

 

- Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet

 

- Lepold Antal, Homor Imre: Esztergomi kalauz

 

- Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához-kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal 1931

 

- Osváth Andor főszerkesztésében: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyenlőre egyesített vármegyék múltja és jelene

 

- Bélay Iván, Hetves Józsefné: Köztéri alkotások

 

- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

 

- Számord Ignácz: Az esztergomi Szent-Anna templom és a vele kapcsolatos intézetek

 

- Esztergom és vidéke című lapok 1879-1944 közötti számai

 

- Esztergom című lapok 1895-1932 közötti számai

 

 

 

 

 

Danyi Zsolt

 

 

 

 2021 január 31.

Oldal: Bevezető.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat