Szent Orbán kápolna
Esztergom egykori szőlőhegyein a Galagonyási út tetején található kedves kis kápolna. Minden évben pünkösd hétfőn megrendezésre kerül a hagyományos szentmise és pincebúcsú.
A mai kápolna Dr Fehér Gyula plébános kezdeményezése nyomán épült mivel az előző kápolna 1902-re romossá vált. A régi kápolna állapota, mérete és elhelyezkedése okán már hitéleti tevékenységre alkalmatlanná vált így merült fel a gondolat hogy egy új kápolna épüljön.
A kápolna végül 7000 korona költséggel fel is épült Sinka Ferenc kivitelezésében. Az építkezéshez Niedermann Pál ügyvéd, királyi tanácsos, főkáptalani ügyész is hozzájárult 100 koronával, neki a közelben volt birtoka. Maga az építkezés 1902 augusztus 16.-án kezdődött, a keresztet ugyanez év szeptember 8.-án helyezték fel a torony tetejére. Az elkészült kápolnát Dr Fehér Gyula plébános szentelte fel 1903 május 24.-én. A kápolnánál az első mise 1904 pünkösd hétfőjén lett megtartva.
Néhány adat a mai kápolna elődjéről.
A korábbi kápolna a maitól néhány méterre az út szélén levő partoldalhoz igen közel helyezkedett el. Wimmer Imre a képviselő testülethez írt jelentésében a kápolna építését az 1760-as évekre teszi, Morzsa Jánost nevezi meg építtetőként. Más források is ezt az időszakot jelölik meg az építés idejeként. Viszont a város közgyűlési jegyzőkönyveiben az Orbán kápolna első említése 1709-ből származik egy szőlő adásvétele kapcsán...egyébként a kápolna előtti mélyút tetején található Vörös kereszt is ekkor kerül említésre. 1718-ban szerepel az Orbán hegy mint dűlőnév.Majd szintén a jegyzőkönyvekben szerepel a kápolna 1737-ben amikor Faichtinger Sándor a szegényház gondnoka a saját költségén felújítja. Kicsivel később 1754-ben szintén említésre kerül a kápolna Faichtinger Sándor hagyatéka kapcsán, ebből kiderül hogy neki a kápolna mellett volt gyümölcsöse. 1789-ben a Canonica Visitatio szintén említi Szent Orbán és Donát kápolna néven. Az 1827-es Canonica Visitatio romos állapotúként említi.
Tehát vagy az 1760-as évekbeli építés téves adat, annál is inkább mert Morzsa János aki az 1720-as összeírásban egy 5 kapás szőlő birtokosaként szerepel 1739-ben elhunyt az akkor tomboló pestisjárványban. Vagy a másik lehetőség hogy az 1737-ben felújított kápolnát alig 15-20 évvel később lebontották és helyette egy másik Morzsa János építtetett egy újat. Tehát itt van egy kis bizonytalanság a mai kápolna elődjének eredete körül. Sajnos erről a korábbi épületről nem sikerült sem leírást sem rajzot fellelnem. A XIX. század végéről származó kataszteri térkép alapján a régi kápolna közel 40 m2 alapterületű volt szemben a maival amely közel 60 m2.
A kápolna előtt álló keresztet 1909-ben állították, erősen megkopott feliratát én festettem ki néhány éve.
A környék legjelentősebb birtokosai a 19-20. század fordulója táján a fentebb említett Niedermann Pál, Helcz János kanonok, Dr Vándor Ödön orvos, Lieb Béla molnár, városi képviselő.
Niedermann Pál (1838-1908) ügyvéd, királyi tanácsos, főkáptalani ügyész Niedermann Ferenc és Elczenbaum Amália gyermekeként 1838-ban született Esztergomban. Felesége Gerendás Mária volt. Gyermekeik: 1864 ben született Niedermann Ilona Mária Etel, 1865-ben Kéménden született Niedermann Adalbert Ferdinánd Pál, 1868-ban Niedermann ( 1891-től Nógrádi) Jenő Pál, 1872-ben Niedermann Ágnes Amália Anna, 1876-ban pedig Niedermann Olga. Niedermann Pál környékbeli birtokai a következők voltak, mai helyrajziszámokkal feltüntetve:7788, 7798, 7799/1/2, 7601 7600 az Emmaus épülete, 7806, 7583/1, 7583/5/6/7/8/9, 7583/3.
Niedermann Pál egykori présháza.
Helcz János kanonok (1845-1921) Helcz János Esztergomban született, Helcz János (1817-1887) csizmadia, bőrkereskedő és Szegesdy Erzsébet (1825-1901) gyermekeként. Helcz János kanonok testvérei közül többen is fontos pozíciót töltöttek be a közigazgatásban, illetve a közéletben. Helcz Antal (1843-1916) Esztergom polgármestere volt. Helcz Kálmán Adolf Lajos (1853-1924) városunk közismert és köztiszteletben álló kereskedőjeként tevékenykedett. Helcz Ferenc (1847-1918) Vácon királyi ítélő táblabíró és felesége Palkovics Hermin (1848-1922). Itt meg kell említeni fiukat, Helcz Gyulát (1876-1915). Helcz Gyula százados az első világháborúban a 14. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált. A ma Lengyelországhoz tartozó Debina település mellett, századát rohamra vezetve, 1915 július 19.-én hősi halált halt. Halálát a fejét ért gránátszilánk általi sérülés okozta. Helcz Ferenc és felesége, Palkovics Hermin sírja Vácon található. A sírkövön szerepel Helcz Gyula százados neve is, hogy ő is ott nyugszik-e az kérdéses.
A Helcz család birtokai a következők voltak: 7608, 7609, 7606, 7605/5/6/3/7 egy része, 7796, 7797.
Helcz János egykori présháza. A kerítésében található egy Szűzanya kép. Még a 90-es években egy tábla is volt alatta a következő szöveggel: Magyarországról édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Dr Vándor Ödön orvos (1867-1933) Vándor József és Effner Magdolna gyermekeként született, teljes neve Vándor Ödön István Alajos. Édesanyjától örökölt birtoka a mai 7605/1, illetve a 7605/3/7 egy része. Ezt a birtokot Vándor Ödön 1927-ben illetve 1928-ban a korabeli helyi sajtótermékekben eladásra kínálta. Ezekben a hirdetésekben a birtok helyét Orbánhegyként jelölte meg. Ez a mai Kenderes dűlő egy részének régebbi, eredeti neve. Ez az elnevezés már a város 1700-as évek elejének tanácsülési jegyzőkönyveiben is többször felbukkan.
Dr Vándor Ödön egykori présházának romjai a Mély úton.
Lieb Béla (1852-1893) molnár, városi képviselő, Kereskedelmi és Iparbank felügyelő bizottságának tagja, az Ipartestület pénztárnoka. Az ő birtokai a következők voltak: 7597/1/2, 7614, 7598/4 egy része. Ez a birtok szintén az Orbánhegy területén helyezkedett el. Érdekesség hogy az e birtok fölötti hegycsúcson, valamint a Kisszéman hegy tetején feltételezhetően törökkori sáncművek maradványai láthatóak.