Noszlopi Németh Péter: Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben

Előszóként annyit hogy nem elsősorban ezzel a témával foglalkozom a kutatásaim során, sőt nem is szerettem volna ezzel foglalkozni. Mégpedig azért mert ebben a témában sok a bizonytalanság, kevés a hiteles írásos forrás és nagyon sok elképzelés forog az ezzel a témával foglalkozók körében. Tehát úgymond ingoványos terep.

Viszont az a helyzet hogy aki a Pilis bármely részének a helytörténetével foglalkozik az előbb vagy utóbb szembesül ezzel a kérdéssel és ezzel a korszakkal. Egy kikerülhetetlen téma.

Nos, az elmúlt hónapokban elolvastam szinte minden ezzel a témával foglakozó írást, összevetettem ezeket a saját kutatásaim eredményével.

Az teljesen nyilvánvaló hogy a hivatalos vélemény, miszerint a mai Óbuda lenne Attila király városa az több ok miatt is valószínűtlen. Hol lehetett akkor ez a város?

Erre nézve három elgondolás létezik.

Az egyik Noszlopi Németh Péter elgondolása, itt nem fogom a teljes könyvet beidézni. Röviden az a lényege hogy a mai Pilismarót térségében kell keresni. Egyébként úgy gondolom ő járt a legközelebb az igazsághoz.

A második verzió Sashegyi Sándor munkássága nyomán bukkant fel. Szerinte Pomázon kell keresni Attila városát, Árpád sírját pedig a Holdvilág-árokban. Sashegyi Sándor munkássága korszakos jelentőségű Pomáz helytörténeti kutatása szempontjából. Az ő életműve megkerülhetetlen Pomázzal kapcsolatban és méltán büszkék rá a pomáziak. Viszont abban tévedett hogy Pomáz lenne Attila városa, a Holdvilág-árokban saját bevallása szerint is egy női csontvázat talált. Hogy miért nem Pomáz Attila városa arra később vissza fogok térni.

A harmadik verzió szerint Budakalász, vagy Üröm térsége a lehetséges helyszín. Ez a verzió újabb keletű, ezt napjainkban propagálja egy bizonyos Pajzsvivő fedőnevű amatőr kutató. 

Hát ugye, mit mond Anonymus ezzel kapcsolatban? Egyébként a két legkorábbi hazai forrás Anonymus Gesta Hungaroruma illetve a Képes Krónika. Ezen felül van több forrás is amelyeket például Noszlopi is felsorakoztat elgondolása bizonyítékaként. Tehát Anonymus azt írja hogy miután Árpád visszafoglalta az ország minden részét az idegen megszállóktól így elhatározta hogy legutoljára Pannóniát foglalja el. Átkelt a Megyeri révnél majd megszállta a környéket a felhévizekig. Miután nem kellett ellenséges támadástól tartania másnap bevonult Attila király városába ahol nagy lakomát rendeztek és közvetlen vendégei között birtokokat adományozott.

Mit tudunk még Attila városáról? Sicambriának is nevezték amely azonos volt Herculia római-kori várossal. Nos, sem Pomáz sem Budakalász sem a mai Óbuda nem azonos Herculiával. Ilyen nevű város Pilismarót helyén terült el.

Noszlopi elgondolását a hivatalos történészi szakma élből lesöpörte az asztalról. Őket meg lehet érteni, nem akarják a saját és elődeik egész életen át szajkózott elgondolásait kidobni az ablakon.

Az amatőr kutatók is támadják Noszlopi elgondolásait. Ők az alábbi kritikákat fogalmazták meg vele szemben. Itt kiemelném Pajzsvivő urat aki több ilyen pontot is megfogalmazott Óbudablog című oldalán.

-Az első: Noszlopi figyelmen kívül hagyta a térképek, metszetek ábrázolásait.

Nos, ezek a térképek, metszetek zömében a 17.-18. századból származnak. Egyébként egy részük a mai Óbuda környékén ábrázolják Sicambriát, míg más részük éppen hogy Esztergom térségében. Gondoljunk bele hogy Attila király városa meddig is funkcionált székhelyként? Addig míg Géza a mai Esztergomba a várhegyre helyezte udvarát. Bonfini a korábbi székvárost már romosként írta le, ott talált egy Sicambria feliratú követ. Török források a város végső pusztulását a saját tevékenységükként írják le. Mennyire lehet hiteles forrás a 9.-10. századi állapotokkal kapcsolatban mondjuk egy 17.-18. századi térkép vagy rajz? Pont annyira mint amennyire manapság állítja valaki hogy Budakalászon volt az a bizonyos város.

-A második: Pilis vármegye központi várát keressük, akkor már eleve kizárt hogy az Esztergom vármegyéhez tartozó Pilismarót lenne a helyes elgondolás.

Nos, Pajzsvivő úr egyet nem vett számításba. Pilismarót, de még a ma Esztergom közigazgatási területéhez tartozó Szamárhegy, Vaskapu, Hegymegek szintén Pilis megye részei voltak. 1463-ban Mátyás csatolja Esztergom megyéhez Zamárd, Ákospalota és Bajon helységeket, nem véletlen az sem hogy e települések körül kiterjedt földsáncok rendszere található melyek nyugati irányból védték a Pilis belső részeit. Itt meg kell említeni hogy uralkodóink hol is tartották udvartartásukat? Esztergom, Dömös, Visegrád térségében. Magának a Pilisi erdőispánságnak egyébként Visegrád volt a székhelye. Nem Pomáz, nem Budakalász. Anonymus leírja hogy Attila városában Árpád a vendégeinek birtokokat adományozott, nos a pomákok illetve kálizok is ilyen vendégek voltak. Ők muzulmán vallású bolgárok voltak, ők kapták Pomázt és Budakalászt. Tehát ez már eleve kizárja hogy e kettő település királyi székhely lett volna.

- A harmadik: Pajzsvivő úr szerint Noszlopi nem vette figyelembe azt a tényt hogy Pilismarót térségében nincs Megyeri rév. Valóban nincs, viszont Anonymus sose állított olyat hogy Attila városa pont a Megyeri révnél van. Gestájában egyébként két helyen említi a hévizeket. Felhévíz illetve hévizek fölött alakban, a hévizek fölött simán lehet egy fordítási hiba. Nézzük meg hol vannak hőforrások a Pilis térségében. A mai Budapest területén, de ezt nem nevezték volna felhévíznek. A másik ilyen terület Esztergom. Anonymus azt írta, a réven való átkelés után megszállták a környéket a felhévizekig, azaz Esztergomig és MÁSNAP vonultak be Attila városába. Tehát szó sincs arról hogy ez a város a Megyeri révnél lett volna. Miért másnap vonultak be? Ha közvetlenül a révnél volt a város akkor miért nem aznap? Egyébként merőben elképzelhetetlen hogy a Pilis elfoglalásakor ne keltek volna át csapatok Szobnál is, annál is inkább mivel ekkor már a mai Felvidék a Morva folyóig Árpád kezében volt. Meg ugyebár azt sem kell figyelmen kívül hagyni hogy Esztergomban és tágabb környezetében így Pilismaróton is jelentős mennyiségű avarkori illetve középkori régészeti lelet került elő. Nem beszélve Kézai Simon krónikájáról. Ő elmondja hogy Pesten és Szobnál keltek át a Dunán. Itt, Szobnál egy nagy várat találtak. Szvatopluk csatában történt elestét követően csapatai elmenekültek. A várban egy öreget találtak aki Szvatopluk rokona volt, egyes vélemények szerint maga Marót volt.

Ami napjaink kritikusait illeti, őket is lehet kritizálni. Mennyire lehet hiteles egy olyan kutató aki eddigi munkássága során minimum 5-10 helyen "megtalálta" már Attila városát? Ráadásul úgy hogy a Budapesten levő Bazilika lecserélt épületelemeivel próbálja bizonyítani igazát amelyeket egy modern-kori sittlerakóból kotort elő. Az igazsághoz hozzá tartozik az is hogy rajta kívül mások is vannak akik ennyire "hitelesek", amikor valaki "megleli" Ősbudát a Szamárhegyen, majd a Duna másik oldalán, végül Esztergomban a várhegyen amelyet azóta következetesen Budaként illetve Albaként említ. Mentségére legyen mondva, ő legalább jó irányban kutat.

Itt néhány szóban elmondanám miért nem volt igaza Sashegyinek, illetve a manapság az ő nyomdokain haladó azt hiszem talán Hungarianhistory I. II. III. néven a Youtube csatornán publikáló kutatónak. Nos, Pomáz és Budakalász az Árpádékkal bejövő bolgár népek szállásterülete volt. History úr említi azt is hogy a Holdvilág árok nekropolisza erős hasonlóságot mutat a Bulgáriában található temetkezési hellyel amely Krum kán számára épült. Említi még hogy ott is Dera pataknak hívják a patakot csakúgy mint Pomázon, maga a dera vagy dere egyébként a török nyelvekben patakot jelent, a bolgár nyelv pedig egy török nyelv volt. Ha logikus következtetést levonunk ebből akkor arra jutunk hogy bizony Sashegyi által talált temetkezés a bolgárokhoz köthető. Hogy miért? Ha egy területen, ahol bolgárok élnek, találnak egy temetkezési helyet mely korban is stimmel és aminek legközelebbi párhuzamai Bulgáriában lelhetők fel akkor bizony az a temetkezés bolgár és semmi esetre sem lehet Árpád sírja. Főleg hogy a Holdvilág árokban megfigyelt temetkezési rítus egyetlen olyan temetőre sem jellemző mely Árpád honvisszafoglalóihoz köthető. Egyébként maga Sashegyi sem állította azt hogy Árpád sírját találta meg. 

Mindenkinek aki e témakör iránt érdeklődik ajánlom Noszlopi Németh Péter könyvét. Nézeteim szerint ő az aki a legközelebb járt az igazsághoz. Ő egy méltatlanul mellőzött kutatója a Pilis múltjának.

Róla nagyon kevés életrajzi adat található az interneten, gyakorlatilag semmi. Ezért egy kis kutatást folytattam ezzel kapcsolatban.

Az eredmény a következő: 1907-ben született Székesfehérváron, elhunyt Budapesten 1971-ben. Ő nem csak újságíró volt hanem Székesfehérváron a régészeti munkaközösség tagja is. Újságíróként az Esti újságnál és az Új magyarság című lapnál dolgozott. Szülei noszlopi Németh Ödön Miklós István ( szül.: 1868 Buttyin, Arad vm. -1945 Budapest ) és Lichtneckert Alojzia Julianna Vilma ( szül.: 1879 Székesfehérvár). Németh Ödön jákfalvai földbirtokos és lapszerkesztő volt Székesfehérváron ahol egyébként felesége Lichtnecker Alojzia született.

Noszlopi Németh Péter Mihálynak több testvére is született.

1899-ben Németh Margit Lujza Etelka Mária

1901 januárjában Németh Sarolta Erzsébet Lujza

1901 decemberében Németh István Ödön Elek

1903-ban Németh Lujza Erzsébet Etelka

1904-ben Németh Ödön Andor László, ő meghalt 1905-ben

1906-ban Németh Ferenc

Ők Jákfalván születtek.

Nagy Iván: Magyarország családai című könyvében többek között a következőket olvashatjuk a családról. A család 1622-ben kap nemességet. Az egyik tagja a családnak, Németh Ferenc az 1700-as években Noszlopon telepszik le. Leszármazottai az ország több megyéjébe is szétszéledtek, például Nagy Iván megemlíti Zemplént is.

Noszlopi Németh Péter figyelme Pilismarót felé feltehetőleg úgy terelődött hogy Pilismaróton szolgált Nyírő Károly református lelkész aki Noszlopon született 1903-ban. Lelkészként szolgált 1930-tól 1955-ig Pilismaróton. Lehetséges hogy ő hívta fel Németh Péter figyelmét Pilismarótra. Erre nézve nem találtam bizonyítékot, csak feltevés.

 

 

Oldal: Noszlopi Németh Péter: Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat