Tabán városrész története és nevének eredete.

 Esztergom város déli részén, nagyjából az Árok utca, Táti út és a Kis-Duna által határolt területen helyezkedik el Tabán. Ma Szentpál városrészhez tartozik.

A Szentpál elnevezés is egy történelmi név, hiszen e terület a középkor folyamán Szentpál település része volt. A település temetője Mayerpeck 1595-ös metszetén látható a város déli határától nem messze. E temetőt az egykori Labor MIM telephely területén, a fürdő építése során feltárták. A temetőtől nem messze eme metszeten látható egy tó, Lacus felirattal. A lacus latinul tavat jelent. E tó nagyjából a mai Árok utca, Jókai utca, Eötvös utca térségében helyezkedett el. Részben feltöltött medre ma is megfigyelhető a fentebb említett utcák által bezárt területen. Az Árok, Jókai és Eötvös utcák  kertjeinek mai talajszintje jó két méterrel mélyebben van a környező területek szintjénél. Csapadékosabb években ma is feljön a víz, például a rendkívül csapadékos 2009-es évben egész nyárra tóvá változtak a terület kertjei. A MINERVA térinformatikai rendszer árvízi szimulációja segítségével, rendkívül szépen kirajzolódik ma is az egykori tó területe az Árok utca és a Pöltenberg utca közötti területen. A tó valamikor 1595 második felében tűnt el, minden bizonnyal az akkori hadiesemények által keletkezett törmelékkel történt feltöltés következtében, de nyilván spontán feltöltődéssel is lehet számolni. Erre bizonyíték az egykori tómederben végzett építkezés során, a kert járószintjénél 2 méterrel mélyebben előkerült 17. századi cserép gyertyatartó. E munkák során megállapítható volt, hogy a két méteres talajszelvény töltött föld. Kő, tégla és habarcstöredékek, valamint csontok, vaseszközök jelentős számban találhatóak a betöltésben. Tehát a tó eredeti mélysége mintegy négy méter lehetett. A tó helyén levő kertek mai járószintjén a legkorábbi éremleletek a 18-19. század fordulójáról származnak.

Az első katonai felmérés térképein már nem szerepel a tó, ekkor már a mai Tabán külváros látható a térképen. A külváros első említése a város közgyűlési jegyzőkönyveiben 1718-ból származik. Ekkor és később is földművesek lakják a Tabánt. 

A városrész nevének eredetére több elmélet is létezik. Az egyik hogy valamikor tímárok laktak a területen, és e foglalkozás török nevéből ered a városrész neve. Ugyan a tímár a török nyelvben tabakci, ebből elvileg származhatna a Tabán elnevezés. Viszont nem találtam arra nézve adatot, hogy jelentős számban tímárok éltek volna eme területen, hiszen egyértelműen megállapítható hogy földművesek voltak a külváros lakói. Egy másik elmélet szerint a tabán szó törökül külvárost jelent. Nos, a tabán törökül nem külvárost jelent, hanem valami egészen mást.

A török nyelvben a taban szó, valaminek az alapját, alját, fenekét jelenti. Tehát taban az épületek, szobrok alapja is, taban a cipőtalp is. Most jön a lényeg, taban a tavak és folyók medre is. Tehát a Tabán egyszerűen annyit jelent hogy tómeder. Mivel 1595-öt követően már a tó nem volt meg, csak a részben feltöltött medre, így az 1605-ben ismét török fennhatóság alá került város lakossága, illetve az ismét berendezkedő törökök, e területet egyszerűen tómedernek, Tabannak hívták. Ez az elnevezés maradt fenn a török kiűzése után is, immár az egykori tómeder helyén, illetve körülötte kialakult külváros neveként.

  

 

Az egykori tómederből, 2 méter mélységből előkerült cserép gyertyatartó.

Fenti képen Esztergom 1604-05 ös években. Ekkor már a tavat nem ábrázolják.

Meyerpeck metszete 1595-ből.

Esztergom ostroma 1595 augusztusában. Ekkor még létezett a tó.

 

A Minerva térinformatikai rendszer árvízi szimulációja szépen kirajzolja az egykori tó medrét.

 

Hueffnagel 1595-ös metszete. Ezen a rajzon látszik, hogy bizonyos idővel az ostrom után készült. Az épületek jelentős része még romos, de van amin már új tető látszik. Tehát megkezdődött az újjáépítés. A tó azonban ekkor már nem szerepel a metszeten.

 

A fentiekből következik, hogy a tavat az 1595-ös ostromot követően töltötték be törmelékkel. Hisz az ostrom megkezdésekor még létezett, a harcok során 1595 augusztusában létezett, az ostrom után röviddel azonban már nem szerepel a rajzokon. Esztergom 1605-ös török általi ismételt elfoglalása során sem szerepel a metszeteken. Sőt 1595-öt követően többé egyetlen metszeten, vagy térképi ábrázoláson sem szerepel. Tehát 1605-ben a törökök már egy feltöltött tómedret találtak a területen. Ebből nagy valószínűséggel következtetni lehet, hogy 1595 második felében került a tó betöltésre. A terület Tabán elnevezése pedig 1605-öt követően született meg.

Esztergom 2022 október 19.

Oldal: Tabán városrész története.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat