Huta-Szentlélek-Bajon. Van összefüggés?

 

 A kutatás kiinduló pontja az alábbi 1769-es Müller Ignác-féle térkép.

Ebben a fejezetben egy érdekes kérdést fogok picit alaposabban körüljárni. A mellékelt 18. századi térképen mely a Pilist ábrázolja, fel vannak tüntetve Esztergom körül bizonyos falvak. Ezen falvak jelentős része ma is létezik, viszont van egy érdekesség. Nevezetesen hogy jól látható hogy a térképi ábrázoláson Huta illetve Szentlélek két külön településként van feltüntetve.

Első gondolatom ezzel kapcsolatban az volt hogy lehet egyszerű tévedés is a háttérben. Viszont elgondolkodtam azon hogy Bajon település történetét már a Hadzsi című fejezetben leírtam, elhelyezkedését pontosan levezettem hiteles források alapján. Nos, ez a Huta a térképen Ákospalota közvetlen közelében helyezkedik el, ott ahol már lokalizáltam Bajon települést. Pontosabban Egyházasbajont mely 1463-ban kerül Pilis megyétől Esztergomhoz Ákospalotával és Zamárd településsel együtt. Ezen települések egyébként megtalálhatóak a mellékelt térképen. Itt szerepel még Úrkút is Urkuttya néven. Azt gondolom hogy a mai Szentlélek eredetileg Bajon település része volt, ugyanígy a térképen szereplő Huta úgyszintén. Hogy miért gondolom ezt?

Lássuk a források adatait.

Hogy Huta és Szentlélek a 18. század elején nem azonos település volt arra a térképen kívül létezik egy másik forrás is. Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyék múltja és jelene című könyvben Pilisszentlélek története kapcsán a következőket olvashatjuk. Pilisszentlélek eredetileg két település volt Huta és Szentlélek. A kötet Huta települést Bitócz faluval azonosítja Pilismarót közelében. Ez utóbbi a fenti térkép alapján nyilván téves hiszen Bitócz és Huta két különböző település. De mégis a lényeg hogy eredetileg a két település nem volt azonos.

Lássuk mit tudunk még Pilisszentlélekről.

Pilis vármegye része, korábban a Pilisi erdőispánság részeként királyi birtok. Itteni, Benedekvölgynek nevezett területen álló vadászkastélyát 1263-ban IV. Béla a pálosoknak adja akik 1245-óta vannak jelen a Pilisben. A kastély kolostorrá történő átalakítása 1287-re fejeződik be, ekkor telepeseket hoznak a völgybe akikkel a pálosok megalapítják a mai Pilisszentlélek elődjét. Ez egy lényeges dátum illetve esemény amelyre még visszatérek. Egyébként 1786-ig a pálosok birtoka Szentlélek.

Most nézzük meg mit tudunk Bajonról.

Első okleveles említése 1244-ből való. Tulajdonosváltások kapcsán 1245-ben is említik. Ekkor Nyír és Bille szomszédja.

1326-os határjárás említi Peszér illetve Kovácsi szomszédjaként. Erről részletesen írtam a Hadzsi című fejezetben.

Itt jön az érdekes rész a történetben ugyanis a XIV. században 1335-ben arról szólnak a források hogy Bajon település tulajdonképpen két település. Kül illetve Belbajon. 1463-ban amikor Mátyás Egyházasbajon néven Esztergomhoz csatolja, akkor említésre kerül hogy Bajon másik fele viszont Pilis megyénél marad. Kanyarodjunk vissza Pilisszentlélek 1287 utáni megalapításához ugyanis érdekes egybeesésként ekkortól beszélnek a források két Bajonról. Bajont egyébként 1467-ben Szentlélek szomszédjaként említik a források. Szentlélek nyilván a kolostor után kaphatta a nevét. Eredetileg a kolostor titulusa volt Szentlélek.

A fentebb levezetett adatok erősen valószínűsítik hogy Pilisszentlélek eredetileg Bajon település része volt és a Huta elnevezés valamikor később valamilyen ok miatt Bajon Esztergom vármegyéhez került részét jelölhette. Mivel pedig a 18. században a pilis pálosok nyilván tudtak a két település közötti kapcsolatról így amikor Szentléleken üveghutát kezdtek működtetni akkor a Huta név természetes módon "rászállt" Szentlélekre. Mivel ennek az elnevezésnek volt hagyománya a környéken. Egyébként sokáig Hutaszentlélek volt a település neve. A betelepülő szlovák lakosság számára pedig már nyilván természetes is volt ez az elnevezés. Így alakulhatott ki Pilisszentlélek két egymástól merőben eltérő elnevezése.

A fenti térkép egy másik érdekessége Jászfalu település Esztergom közelében, a térkép arányait alapul véve valahol a mai Ispita hegy környékén helyezkedhetett el a 17.-18. század fordulója táján. Nos, ma egyetlen Jászfalut ismerünk Piliscsaba szomszédságában. A térképen viszont ott nem találunk ilyen nevű települést. Egy érdekesség hogy az Ispita hegy tetején található egy hosszanti földsánc amely feltehetőleg avarkori, viszont ezen kívül is vannak ettől eltérő sáncolási munkák és egyéb felszíni formák. Sok a vasszög a földben, valamint ezek a sáncok 2020-ban több helyen át lettek vágva és a sánc belső anyagában több kora-újkori cserépedény töredéket találtam. A mai Jászfalu másik neve Szárazág. Érdekes hogy itt is ugyanannak a településnek két merőben eltérő elnevezése van. Lehetséges hogy van összefüggés a mai Pilisjászfalu és a térképen szereplő Jászfalu között? Ez is egy érdekes kutatási téma lehetne.

Persze László Gyula gondolatait idézve, egy régész soha sem mondhatja hogy így vagy úgy történt. Csak annyit hogy így is történhetett.

 

 

Oldal: Huta-Szentlélek-Bajon. Van összefüggés?
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat