Esztergom 1595-évi ostroma és a Vaskapu alatti sáncok.

 

Az 1543-óta török kézen levő Esztergomot először 1594-ben kísérelték meg elfoglalni a keresztény seregek, ekkor sikertelenül. A következő évben, 1595-ben Mansfeld Károly vezetése alatt ismét Esztergom alá vonult az ostromló sereg. Az első csapatok 1595 áprilisában érkeztek meg Szentkirályra, a táborukba. Az ostrom 1595 júniusában kezdődött meg, majd szeptemberben fejeződtek be. Az ostrom során a város körül készült egy védvonal, mely a szentgyörgymezei Duna parttól a Nagy Szémonon át a Kis Szémonig tartott. 

Erről a védvonalról Claudio Cogonaro készített egy rajzot, ez alapján jól követhetőek a mai a napig a sáncok és egyéb erődítések. Négyesi Lajos hadtörténész 2019-ben részben felmérte ezeket a sáncokat, jól láthatóan a Sípolóhegy és környékére fókuszálva. Ennek során megállapította, szerintem helyesen, hogy a Sípolóhegy nem azonos a Cogonaro rajzon szerepló L betűvel jelölt Szent János erőddel. Ő az erődöt, szerintem tévesen a Vaskapu hegy tetejére lokalizálta. Ez két ok miatt sem lehet jó megoldás, az egyik hogy nem illik bele a Cogonaro rajzán szerepló erődítések elrendezésébe. Másfelől helyileg is kívül esik a védvonal láncolatán, egyszerűen védhetetlen helyen lenne. A Sípolóhegy északi oldalán található 10-15 méter hosszú sánc, amely a Holop kúthoz vezető útig tart, sosem csatlakozott ahhoz a sánchoz amely néhány méterrel beljebb az út másik oldalán található. Az a sánc a Holop kúthoz vezető útig jön ki, itt az út szélén elkanyarodik a Holop kút irányába. Az út gyakorlatilag a sáncon fut végig, 100 méter után vége szakad, egy lejtő következik, itt az út másik felén található egy nagyjából 20X20 méteres kis erődítés maradványa. Ez a kis erőd jó állapotban van. A Sípolóhegyhez oldalról egy földbástya csatlakozik, ez látható Cogonaro rajzán is. A Sípolóhegy déli oldalától a Bőgős kereszt dűlőn át a Panoráma útig tartó szakasz erősen kopott állapotban van, a mezőgazdasági tevékenység következtében csak kiemelkedésként követhető a terepen. A Panoráma út és az egykori Esztergom-Szentgyörgymező határvonal között, feltehetően az út építése következtében ma már nem található meg. A fő sáncvonal innen a határvonalon fut végig a Hármas-szikláig. A sziklák előtt kivehető egy négyszög alakú földbástya. A Hármas-szikla kőbányászat következtében jött létre, itt a bányászati tevékenység következtében megsemmisültek a sáncok. A bánya után néhány méteren ismét jó állapotban azonosítható. A fő sáncvonalon található ezen az oldalon egy sarokbástya, amely a ma Fénykereszt pontjának nevezett területtel azonos.

A Fénykereszt földbástyájától távolabb, attól külön helyezkedik el a Nagy Szémon-hegy. A hegy tetején jól azonosíthatóan megtalálható a Cogonaro rajzán L betűvel jelölt Szent János-erőd. A hadmérnöki rajzon a hegy formája, a hegyen az erőd elhelyezkedése, alakja mind egyezik a Szémon tetején látható erőddel. Az erőd Vaskapu felé eső oldala jobb állapotban maradt fenn, azonosítható a rajzon is megtalálható egyenes összekötő sánc a két sarokbástya között. Az erőd másik oldalán a a sarokbástyák erodáltabb állapotban vannak, de kivehetőek. Ennek köszönheti a hegy teteje a piramisra emlékeztető formát...néhányan piramisnak is tartják...de nem az. Tehát megállapítható a Szent János erőd a Nagy Szémon-heggyel azonos. Négyesi Lajos az írásában hivatkozik egy 1594-es metszetre, amelyen a vizsgált terület Szent János hegy és más hegyek néven szerepel. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Nagy Szémont 1594-95 körül Szent János hegynek nevezték. A hegy mai neve a Seemann családnévből ered, a 18-19. század fordulója tájáról. A Nagy Szémon alatt, a Cigánykút dűlőben levő Kis Szémonon, illetve alatta az Orbán-hegynek is nevezett dombon szintén láthatóak sáncolások maradványai melyek jól illenek a vizsgált védvonalba, bár nem szerepelnek Claudio Cogonaro rajzán.

A felmért sáncok ábrája és a Szent János erőd helye.

 

 

 

Claudio Cogonaro hadmérnöki rajza. Jól látható az L betűvel jelölt Szent János-erőd, a Vaskapu felé eső oldalán a két sarokbástya között az egyenes összekötő sánc.

 

2022 november 29.

 

Oldal: Esztergom 1595-évi ostroma és a sáncok a Vaskapunál.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat