Bronzkori kultuszhely Esztergomban?
Esztergom Szarvashegy dűlő tetején található egy érdekes bronzkori objektum. Gyakorlatilag egy sáncrendszer, melynek közepén két kiemelkedés található, valamint a bejáratánál, a sáncok tetején két oldalon egy-egy nagyobb csúcs. A sáncok közelében halomsírok találhatóak.
Első ránézésre valamiféle erődített telepnek tűnik, várnak, erődnek. Van viszont ezzel egy probléma. Nevezetesen, hogy a közelében sincs például víz, valamint a sáncok sem folytonosak, gyakorlatilag védhetetlen az objektum. A másik gond ezzel az elgondolással, hogy az objektum területén sem én, sem más nem talált arra utaló jelet, hogy valaha is huzamosabb ideig emberek éltek volna ebben a sáncrendszerben. A környéken viszont több helyen is fellelhetőek a halomsíros, illetve az urnamezős kultúra telepeinek a nyomai.
Néhány szót ezekről a kultúrákról. A halomsíros kultúra népe egyes vélekedések szerint európai eredetű, más vélekedések szerint a Balkán irányából vándorolt Közép-Európába. Vagy legalábbis, a kulturális hatás ebből az irányból érte ezt a népet. Ez a Kr.e 1600-1200 körüli időszakot jelenti. Az urnamezős kultúra pedig a halomsíros kultúrából fejlődött ki, tehát gyakorlatilag ugyanarról a népről van szó. Ez a Kr.e 1200 és Kr.e 750-es éveket jelenti. Majd ugye innentől lassan belépünk az írásbeliség korszakába, amikor már népneveket is ismerünk. Ezen a területen, a Dalmácia, Dunántúl térségében az illír népekről vannak információk, míg nyugatabbra a kelta népek helyezkedtek el. A mi szempontunkból az illír népesség az érdekes. Mégpedig a következők miatt.
Az illír népek eredtmondája az ókori görög mitológia része. A történet a következő. Agénór Szidón királya volt, felesége pedig Télephassza. Születtek gyermekeik, Phineusz, Kilikosz, Phoiniksz, Kadmosz, Thászosz, valamint egy leány, Europé. Zeusz elrabolta Europét, mire Agénór elküldte fiait hogy szerezzék vissza őt. Viszont nem jártak sikerrel, így mindannyian letelepedtek. Phineusz Trákiában, Kilikosz Kilíkiában, Kadmosz a görögországi Thébaiban, Thászosz pedig Thaszosz szigetén, Phoiniksz pedig hazatért és Fönícia királya lett. Kadmosz volt az aki Thérán is megfordult, a mai Szantorini szigetén, ahol megtanította a helyieket az írás tudományára. Boiótiában megölt egy sárkányt, majd a fogait elvetve, harcosok keltek ki a földből, velük alapította meg Thébait. Viszont ez a sárkány Árész a hadisten tulajdona volt, ezért Kadmosznak nyolc évig őt kellett szolgálnia, majd a szolgálat letelte után hozzá adta lányát, Harmoniát. Viszont az argonauták legyőzték őt és ezért északabbra, a mai Dalmácia térségébe települt, ahol a terület királya lett. A hagyomány szerint tőle származnak az illírek, kelták és gallok. Halála után Zeusz őt is és feleségét sárkánnyá változtatta és elvitte Elízium mezejére, a görög mitológiában ez a paradicsom. A mi szempontunkból az illírek az érdekesek, ugyanis nem csak a görögök, hanem ők maguk is Kadmosztól származtatták magukat. Kadmosz sárkányt győzött le és sárkánnyá is változott a monda szerint.
Na már most, a Szarvashegyen található sáncolat két fekvő sárkányt formáz, egyébként a középkori határjárás szerint ezt a pontot Sárkányhegynek hívták. A mellékelt képen az objektum elhelyezkedése látható, a piros az egyik sárkányt, míg a kék oldal a másik sárkányt ábrázolja. Mivel Esztergom az Azal törzs központja volt, az azalok pedig az illír népekhez tartoztak, így felvetődik a kérdés, hogy ez az objektum nem a Kadmosz kultusz egyik vallási helye lehetett e? A sáncok egy kisebb és egy nagyobb sárkányt formáznak, a monda szerint ő és felesége sárkánnyá változott. Település nyoma nem található a sáncolaton belül. Ugyanakkor temetkezések láthatóak szorosan a sáncok mellett. Temetkezni többnyire valami fontos szakrális helyen szoktak az emberek.
Egyébként maga az újkori Szarvashegy elnevezés is erről az objektumról kapta a nevét.
Az alábbi képen a sáncrendszer, általam végzett felmérése alapján készített rajza látható.