Közkeletű tévedések a helytörténeti kutatásban.

 

 Ami miatt úgy döntöttem hogy írok néhány szót erről a témáról az az hogy sokan foglalkoznak Esztergom és tágabb környezete múltjával. Ez egy nagyon jó dolog és ebben az írásomban nem is fogok neveket megemlíteni, kizárólag azokkal a téves megállapításokkal fogok vitába szállni amelyeket ezek az amatőr kutatók terjesztenek. Mégpedig azért hogy ezekkel az alaptalan megállapításokkal nem ejtsenek tévedésbe olyanokat akik nem rendelkeznek helyismerettel. A helytörténeti kutatásnak a valóságról kell szólnia...a valóság sokkal izgalmasabb és érdekesebb mint a sosemvolt fikciók. Szeretném azt is leszögezni hogy én nem Ősbudát vagy Szikambriát keresem, én helytörténettel foglalkozom.

Tehát akkor következzenek a közkeletű tévedések.

 Az első hogy a város körüli hegyekben található sziklaformációk valamiféle ősi városok vagy épületek öntött kő falainak maradványai...például gyakran annak tartják a Hármassziklát valamint egyéb régi kőbányák maradványait illetve több más sziklatömböt. Ez téves megállapítás, a Hármasszikla és egyéb hasonló sziklák természetes képződmények. 

 Esztergom határában nincsenek ősi mesterségesen létrehozott hegyek. Természetes hegyek vannak melyeken látszanak az elmúlt évszázadok emberi tevékenységeinek a nyomai.

 Nem a Vaskapuban volt a pálosok első kolostora, amit egyes amatőr kutatók annak tartanak az egy XIX. századi kőbánya közel a menedékházhoz. A XIX. század végén készült kataszteri térkép bizonyítja ezt. Egyébként abban az időben több ilyen kisebb kőbánya is létezett az említett térségben. A Vaskapuval kapcsolatban egy másik közkeletű tévedés hogy van aki szerint Szentgyörgymező része, mások szerint a Kusztus területéhez tartozik. Nos, egyik sem. A Vaskapu a középkorban Bajon település része volt Bala hegy néven. A mai Kis és Nagyfári dűlőknek abban az időben Balaföld volt a neve. Nem véletlen hogy a Holop kúttól induló határsánc a Vaskapu és a Kis és Nagyfári területeit elválasztja Kusztustól. A Kusztus mai határai egybe esnek a középkori határaival. Ma a Vaskapu valamint Kis és Nagyfári területe az egykori Bajon falu területeként Esztergom része, illetőleg a város XIX. század végi egyesítése előtt Esztergom szabad királyi városhoz tartozott. Egyébként tény hogy a Vaskapu egy rendkívül érdekes és izgalmas terület.

 Esztergom nevének eredete nem őskori, nem ókori, nem sumér eredetű hanem egyértelműen avarkori. Azon lehet vitatkozni hogy azon belül a szlávokhoz kötődik az elnevezés vagy sem. Véleményem szerint nem...de ez az én magánvéleményem.

 Esztergom nem azonos sem Ősbudával sem Szikambriával. Esztergom az Esztergom és pont. Esztergom az avarkorban kellett hogy legyen fontos hatalmi központ, melynek hatására Géza is ide helyezte székhelyét.

 A Habsburgok sem pusztítottak el semmiféle ősi várost meg ősi tudást. A török háborúk végeztével egyszerűen újra indult az élet. A romokat eltakarították és újjá építették az országot. A szlovák telepeseket pedig az adott terület birtokosa a saját felvidéki birtokairól telepítette át a Pilisbe...például a pálosok Szentlélekre. Mária Terézia sem tiltotta ki a magyarokat a Pilisből. Léteztek ugyan tiloserdők ahová illetéktelenek nem léphettek be de nem valamiféle magyarellenes céllal, hanem ennek erdőgazdasági okai voltak. Ugyanis a törökkorban érthető okokból nem létezett a hódoltsági területeken tervszerű erdőgazdálkodás, ennek következtében a Pilis erdőállománya erősen leromlott. Mária Terézia volt az aki a tervszerű erdőgazdálkodás alapjait megvetette Magyarországon. Ennek része volt bizonyos erdőterületek lezárása a faállomány illetve az újulat védelme érdekében.

 Szent István és a kereszténység sem pusztított el semmiféle ősi sámáni és egyéb tudást. A kereszténység nem volt előtte sem ismeretlen a magyarság körében. Főleg a Dunántúlon ahol bizonyos területeken bizonyítható a római kori lakosság folytonossága. Az ország és a nemzet megmaradása köszönhető Szent Istvánnak, de már az elődeinek is. Nem szerettek volna abba a hibába esni mint 2-300 évvel korábban amikor Nagy Károly megroppantotta az Avar Birodalmat amely tulajdonképpen Magyar Birodalom volt. Hisz a mai magyarság jórészt az avarkori lakosság leszármazottja. Koppány története sem elsősorban vallási jelentőségű volt, sokkal inkább politikai...ő szeretett volna a trónra kerülni.

 Ma a város határában található különféle földalatti és föld feletti épített objektumok jelentős része újkori. Támfalak, egykori borospincék, épületromok stb. Különféle felszíni formák, sáncok, utak egy része korábbi. Az egykori borospincék végében a falban levő mélyedés sem oltár hanem vakablak...abban tárolta a tulajdonos a világításhoz szükséges gyertyát meg ilyesmit.

 A ma használatos dűlőnevek eredete szinte kizárólag újkori eredetű és jelentős részben XVIII-XIX. századi családnevekből erednek...például a Szémon a Seemann család emlékét őrzi, a Fári a Fáry családét, a Lajtoskert a Lajtos családét, a Csikós kút a Csikós családét és hosszasan lehetne folytatni a sort. Nincs közük sem bronzkorhoz, sem táltosokhoz sem a manapság divatos MAG típusú szózagyválós ostobaságokhoz. 

Röviden ezek azok a témák ahol orbitális ostobaságokat szoktak terjeszteni a kevesebb tudással és helyismerettel rendelkező közönség köreiben bizonyos helyi és környékbeli kutatók.

 

Oldal: Közkeletű tévedések a helytörténeti kutatásban.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat