A középkori Fenyérd település a mai Esztergom területén.

 

 A középkori Fenyérd településről Kovácsi 1326-os határjárásában lelhetünk értékes információkat. Ez az okirat arról szól, hogy Nagy Lajos király Kovácsit Esztergomhoz csatolja, ennek során a káptalan megjárta Kovácsi határait. A határ a mai Rozália kápolnától indult, végig haladt a mai Petőfi utca nyomvonalán a mai Irínyi utca térségéig. Akkoriban ez a terület a káptalan Szent Annáról elnevezett városának része volt. Innen a határ felkanyarodott a Kiskúria tetejére, nagyjából azon a nyomon ahol még a város 1895-ös egyesítése előtt is a város határa húzódott. Innen tovább haladt a mai Bőgős keresztig. A történet innen válik érdekessé, a határjárás a következőket mondja: "Innen kétfelé megy a határ (tehát egy hármashatár van, egyébként itt a mai napig van három jelkő) a franczia Benedek és Türjén sütő szőleihez, hol szomszédos ama birtok káptalan földünkkel (itt minden bizonnyal Urkutáról van szó amely a középkorban a mai Kőalja dűlő egy részére is kiterjedt.). Aztán eljut a Somogynak nevezett szőlőhöz és egyenes vonalban a Frankó szőleihez; ismét tovább halad az András pap szőlejéhez" ....itt folytatódik a birtokosok felsorolása...majd elérkezik a Rodman mészáros szőlejéhez, valamint a Paskáry tornyának, itt elhatárolja a Fenyérdi földet.

 Nos, a régészeti topográfiában meghatározásra került Fenyérd falu helye az Orbán kápolna környékén. A télen feltérképeztem a környék határsáncait, melyek a mellékelt térképeken láthatóak. Ennek során valószínűvé vált hogy a határjárásban szereplő Paskáry tornya a Kis Szémon tetején levő sáncmaradványokkal lehet azonos. Egyébként a felmérés során gyönyörűen kirajzolódtak Fenyérd egykori határai. Maga a Paskáry tornya minden jel szerint a település egykori birtokosának lakótornya lehetett. Lehetséges hogy Paskárynak hívták a birtokost. A Paskári családnév például szerepel Neszmély 1774-1837 közötti református anyakönyveiben. 

Az alábbi térképeken láthatóak a sáncok felmérésének eredményei.

A fenti képeken, főleg az alsón a térkép közepén láthatóak Fenyérd határsáncainak nyomvonalai. X jellel az Orbán kápolnát jelöltem, Y jellel a KIs Szémon csúcsán levő sáncmaradványokat. Ezeket a sáncokat azonosíthatjuk valószínűleg a Paskáry tornyával.

 

 

 

 

 

Az alábbi térképeken Kovácsi, Bajon, Fenyérd és Peszér települések hozzávetőleges határai láthatóak, az általam feltérképezett és felmért határsáncok alapján. Felhasználva Kovácsi 1326-os határjárását valamint egyéb okleveles és térképes adatokat. 

Jelmagyarázat: A- Kovácsi település területe

                       B- Fenyérd település területe

                       C- Peszér település területe

                       D- Bajon település területe

                       1- Kis Szémon tetején található sáncmaradványok

                       2- Leányvár földvár sáncai.

                       3- Kovácsi határjárásában szereplő hármashatár. Kovácsi, Bajon és Peszér hármashatára.

 

2022 május 10.

 

Oldal: A középkori Fenyérd település.
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat