Világoshegy

 

A terület elnevezése valószínűleg családnévi eredetű ugyanis a Világos mint családnév létezett Esztergomban a XVIII. század folyamán.

Esztergom egykori szőlőhegyi határrésze, a terület egy része belterület. A Felső Kenderesi úton zárt utcasoron beépülve. Határos Góré, Öreg kúria, Hidegvölgy, Galagonyás valamint a Szőlők alatti dűlő határrésszel. 

Területe 268945 m2 melyből 49888 m2 önkormányzati tulajdon. A Felső Kenderesi útról nyílik a Tölgyesi úti pincesor. Az utcasarkon található présház előtt áll egy kőkereszt melyet Tóth Ferenc és Meszes Erzsébet állíttatott 1945 augusztus 13.-án. Eredetileg a Dobogókői út mellett állt és csak később került a mai helyére. Akkoriban fém korpusz függött rajta, a jelenlegi műanyagból van. A keresztet az állíttatók gyermekei újították fel 1984-ben, feltehetőleg ekkor került rá a műanyag korpusz. Teljes magassága 242 cm. Anyaga kő. A Tölgyesi úton 41 pince és présház található, ezek közül kiemelkedő építészeti érték a saroktól jobbra az első, kastély jellegű épület mely 1815-ben épült. A többi présház jelentős része a XX. században létesült. 

A Tölgyesi út aszfaltozott szilárd burkolatú út az első 310 méteres szakaszon, a további felső szakasz murvázott. A tölgyesi út teljes hossza 530 méter. A Tölgyesi útból jobbra nyíló út járhatatlan, gyalogosan mintegy 50 métert lehet bemenni. A Tölgyesi út legfelső szakaszán jelentős mennyiségű hulladék található, feltehetőleg ezen a szakaszon élő hajléktalanok által került oda. A Felső Kenderesi út 462 méter hosszú a Világoshegy szakaszán, ebből 220 méter murvás és a többi aszfaltozott út. Innen nyílik az egykori tábornoki birtok felé egy murvázott 250 méter hosszú út.

Az alacsonyabban fekvő sík területek jelentős részén lakóingatlanok találhatóak, míg a Világoshegy magasabban fekvő részei parlagok illetve spontán erdősült területek, ez igaz az egykori tábornoki birtokra is.

A tábornoki birtok az 1900-as évek első felében a terület legjelentősebb birtoka volt. Területe teljes kiterjedése idején meghaladta a 10 holdat. Főleg szőlő és gyümölcsös alkotta a fő profilját a birtoknak de állattenyésztés is folyt. Több kisebb területtel rendelkező földműves napszámba járt a birtokra. A birtok tulajdonosai voltak lutowiskai Cech József császári és királyi altábornagy és neje Odescalchi Amália hercegnő. Cech József 1855-ben született Erdélyben, Abrudbányán. 1888-tól századosként szolgált a Nagyszebeni 23. honvéd gyalogezrednél majd 1890-91-ben a Kolozsvári 21. honvéd gyalogezrednél szintén századosként. Majd 1892-ben ismét Nagyszeben a szolgálati helye. Innen 1895-ben a Brassói 24. honvéd gyalogezredhez került századosi rendfokozatban. 1898-ban előléptetik őrnaggyá és a Budapesti 1. gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoka. 1903-tól ezredesként a Nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred parancsnoka. 1905-ben a király kitünteti a III. osztályú Vaskoronarenddel. 1910-ben vezérőrnagy, majd altábornagyként vonul nyugállományba. 

A birtokot 1909-től kezdi kiépíteni, majd egészsége megromlásával a 30-as évek elején jelentős részét eladják. Az új tulajdonos Fülöp Rezső. Az ő idején 1935-ben még megvannak a szőlők, 1943-ra viszont már csak 2 hold szőlő és a többi kaszáló. Fülöp Rezső ekkoriban már igyekezett megválni a birtoktól, melyre 1943-ban került sor amikor Czája Gusztáv és Czája Ágoston birkózó bajnokok lettek az új tulajdonosok. A II. világháborút követően a birtoknak is ugyanaz lett a sorsa mint a többi szőlőterületnek.

A Világoshegy egyike volt azon területeknek a városban ahol a legjobb borok teremtek, az itteni szőlőtermelésre is a határ többi részéhez hasonlóan a filoxéra jelentette a legnagyobb csapást. Az ezt követő időszakban a visszatelepített szőlőterület már nem érte el a korábbi kiterjedését. 1929-ben 51 katasztrális holdból mindössze 15 katasztrális holdnyi volt szőlővel beültetve. A sík fekvésű területek szántóföldi művelésbe kerültek. Az 1960-as szövetkezetesítés és a változó gazdasági és társadalmi helyzet következtében mára erősen csökkent a szőlőművelés aránya a határ többi részéhez hasonlóan. Gyakorlatilag jelentéktelen.

1945 és 1990 között a Dobogókői út mellett levő Malinovszkij és Rózsa Ferenc laktanyák közelsége okán gyakran előfordultak szökött katonák a környéken. A szovjet csapatok kivonulása után szükséglakásokban cigányok lettek elhelyezve az egykori laktanya területén akik a Világoshegyen levő telkeket gyakran látogatták tolvajlási szándékkal. A telep végül felszámolásra került. Bár a Romanek érában ötlet szintjén felmerült a Töltés utcai cigánytelep felszámolása kapcsán az egykori laktanya területén történő elhelyezésük. Egy részüket végül be is költöztették az erdészettel szemközti emeletes házak önkormányzati lakásaiba. A környezetükben meg is szaporodott az illegális szemétlerakás.

 

Oldal: Világoshegy
Helytörténeti kutatások Esztergom határában. - © 2008 - 2024 - avarkozpontesztergom.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat